Mivel a tranzakció nem érinti a hazai földgázkitermelést, vagyis ezzel a Mol a jövőben is a szabadpiacon kereskedhet, az E.ON-Ruhrgas megjelenése kedvező fordulatként is értékelhető – sommázta véleményét Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem égisze alatt működő Regionális Energiagazdasági Kutató Központ vezetője, a Mol gázüzletágának eladásával kapcsolatban. Szerinte hiba lett volna megtiltani, hogy a német gáztársaság meghatározó részt szerezzen a magyar gáziparban, de feltételek nélkül sem lett volna ildomos engedélyezni az üzletet. Brüsszel öt feltételhez kötve hagyta jóvá a tranzakciót, a felek most ennek megfelelően véglegesíthetik a szerződést.
Gázállomás. Új lapot nyitnak.
KIKÖTÉSEK. Az uniós versenyhatóság tiszta helyzetet kíván teremteni. Ezért nem engedi meg, hogy a Mol az E.ON-Ruhrgas mellett akár csak kisebbségi részvénycsomaggal is tulajdonos maradjon a földgázellátó és a földgáztároló társaságban, a németeknek tehát e cégek 100 százalékát meg kell venniük. A brüsszeli feltételek egyébként több esetben rímelnek a Magyar Energia Hivatal (MEH) kikötéseire. Így például az EU versenyhatósága is előírja, hogy a tárolókapacitásokhoz való hozzáférést a versenypiaci szereplők számára is a közüzemben érvényes hatósági árakon kell majd biztosítani. A nyugat-európai gyakorlatban ugyanis előfordul, hogy tárgyalásos alapon határozzák meg a hozzáférés költségeit. Ám a magyarhoz hasonló piacokon, ahol viszonylag szűkös a kapacitás, vagyis a hidegebb téli napokon az igényeket épphogy kielégíti, ott lehetősége adódik a tulajdonosnak, hogy felverje az árakat, vagy esetleg akadályozza a versenytársak működését.
A magyar hatóság ragaszkodik ahhoz is, hogy a tárolásban a Mol által korábban tervezett ötéves, többmilliárd forintos fejlesztési programot az E.ON-Ruhrgas maradéktalanul végrehajtsa. A MEH ugyancsak feltételül szabta a közüzemi – vagyis alapvetően a lakossági, közületi, önkormányzati – fogyasztók ellátásának és a versenypiaci tevékenységnek a szétválasztását, és előírta, hogy a német befektető a közüzemből folyamatosan szabadítson fel kapacitást a versenypiac élénkítése érdekében.
A SZÁLLÍTÁS MARAD. A Mol és a német csoport között 2004 novemberében létrejött megállapodás értelmében a magyar olajtársaság két éven belül eladhatja a szállítás 25 vagy 75 százalékát a németeknek, ehhez azonban az energiahivatal és a brüsszeli versenyhatóság szerint is külön engedélyre lesz szükség. Sőt, Brüsszel úgy döntött, hogy kisebbségi pakettet nem, csak többségit lehet értékesíteni. A Mol egyébként – mint azt Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója nemrég lapunknak elmondta (Figyelő, 2005/48. szám) – egyelőre nem számol ezzel, mivel a gázüzletben a szállítás az egyetlen tevékenység, amelyet középtávon ígéretesnek tartanak.
