Egységes döntéssel hagyta változatlanul, évi 6 százalékon, az irányadó kamatot a jegybank monetáris tanácsa március 20-án – hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ülés összefoglaló jegyzőkönyvében. A tanács tagjai még abban is egyetértettek, hogy a Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (ECB) kamatemelései után a külföldi befektetők érzékenyebben reagálnak majd a feltörekvő országok makrogazdasági helyzetének változásaira, ennek következtében pedig a forintot kedvezőtlenül érintheti a kockázatvállalási hajlandóság esetleges további csökkenése. A tanács szerint a költségvetési kiigazítás késlekedése így folyamatos inflációs kockázatot teremt, hiszen a befektetők esetleges pénzkivonása a forint árfolyamgyengülését idézné elő az euróval szemben, s a gyengébb forintárfolyam inflációgerjesztő hatású lehet.
A „hogyan tovább” kérdésében azonban szembenállás látszik kibontakozni az erősebb forintot, s így magasabb reálkamat-szintet óhajtó, a szakzsargonban „héjáknak” nevezett tanácstagok és a megengedőbb hozzáállású „galambok” között. Előbbiek szerint a 2004-2005-ös kamatcsökkentési sorozat lezárult, márciusban romlottak az inflációs kilátások, a forint nagy valószínűséggel tartósan tovább gyengül a közeljövőben, így veszélybe kerül a középtávon évi 3 százalékban meghatározott inflációs cél. Azaz: a kamatemelési ciklus immár elkerülhetetlen. A galambok azonban kedvezően ítélik meg az inflációs folyamatokat, arra hivatkoznak, hogy a pénzromlás év eleji adatai a várakozásoknál jobbak voltak. Elismerik, hogy az áfa csökkentésének vártnál szerényebb hatása az árakra a prognosztizáltnál magasabb inflációt hozhat, ám azzal érvelnek, hogy a piaci szolgáltatások erőteljes dezinflációja – ha tartósnak bizonyul – javítja az inflációs cél teljesülésének esélyét.
A tanács tagjai között véleménykülönbség alakult ki a forint árfolyamának további alakulásával kapcsolatban is. A galambok szerint a forint gyengülése átmeneti lehet, amennyiben a választások után felálló új kormány megteszi a szükséges költségvetési kiigazítást. Ehhez azonban hozzá kell tennünk azt is, hogy az elemzők szerint ez önmagában kevés, a költségvetési kiigazításhoz kapcsolódnia kell egy, a befektetők által – és természetesen az EU által is – hihetőnek és teljesíthetőnek ítélt konvergencia-programnak is. Ezt szeptemberben kell Brüsszelnek benyújtani.
A monetáris tanács héja tagjai szerint azonban nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fiskális szigor késlekedése miatt Magyarország kockázati megítélése romlik, s ez a forint árfolyamának további gyengülésében csapódik le. A Fed és az ECB kamatemelési ciklusban van, így az euró és a dollár, valamint a forint közötti kamatkülönbözet apadása egyre gyengülő védelmet kínál a hazai fizetőeszköz árfolyamának. A tanács ülésén szóba került az is, hogy a kamatemelési ciklus megkezdését úgy kell időzíteni, hogy az ne járjon a forint esetleges túlzott megerősödésével.
Mindez arra utal, hogy a monetáris tanács egy része a kamatemelésre hajlik, a másik része viszont az alapkamat szinten tartását, esetleg további csökkentését favorizálná.
