Nem a korrupció meglétét, hanem a korrupciós kockázatokat és veszélyeztetettséget vizsgálták a költségvetési szervek körében három tényező figyelembe vételével – mondta el Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék számvevő igazgatója.
A jogállásból és alaptevékenységből eredő kockázatok területén a helyi önkormányzatok bizonyultak a legveszélyeztetettebbeknek; az index értéke a 100-as skálán esetükben 62 volt, majd a területi igazgatási szervek következnek 43, azután pedig a független államhatalmi szervek, az igazságszolgáltatás és a kormányzati szervek egyaránt 41-41 ponttal.
A korrupciós kockázatot növelő veszélyeztetettségi tényező indexe összességében jelentősen nőtt, de elsősorban pozitív változások, így például az európai uniós források növekedése miatt – mondta az igazgató. Hozzáfűzte: ezen a területen a felsőoktatás a legveszélyeztetettebb 50 ponttal, majd a kormányzati szervek 37 ponttal; ezeket követik a független államhatalmi szervek és az egészségügyi intézmények 33-33 ponttal.
A kontrollok hiányából eredő veszélyeztetettségi index alakulása kapcsán Pulay Gyula elmondta, hogy az ellenőrzések hiánya az intézmények nagy részénél kis mértékben csökkent.
Erősödött a kontroll az igazságszolgáltatásban, a kormányzatnál, a területi és egyéb igazgatási szerveknél, valamint a rendvédelem területén, míg a helyi önkormányzatok indexe nem változott. A kulturális intézményekre vonatkozó mutató a legmagasabb ebben az összevetésben 37 ponttal, az általános iskoláknál 36 pont, de magasak az ellenőrzés hiányosságaiból fakadó kockázatok a helyi önkormányzatoknál, illetve a sport- és szabadidős intézményeknél is – tette hozzá Pulay Gyula.
