Nem sok jót lehet elmondani a 2006-os év makrogazdasági folyamatairól, kezdte a szerdán közzétett gyorsjelentést követő értékelését Csányi Sándor.
A hozamszintek és a forint árfolyama a kiújult politikai összetűzések és a költségvetés elszabaduló hiánya miatt szokatlanul volatilissé vált, ami egyrészt megnehezítette az OTP árazását, másrészt a 253 és 283 között ingadozó, majd év végére ismét visszaerősödő forint rontotta a külföldi leánybankok forintban számított hozzájárulását a csoportszintű profithoz.
Lassan reagáltak
Mindeközben a bank vezetése is hozott rossz döntéseket – ismerte el Csányi Sándor. Nagy hiba volt például az, hogy a kamatadós banki hajrában késve reagált az OTP, nem indított olyan új termékeket (például új befektetési alapot), amellyel a betétekből kiáramló pénzeket a bankcsoporton belül lehetett volna tartani. Más bankok jobban kihasználták a lehetőséget, és az OTP-től is mozgásra késztették a nagyobb volumenű betéteket. Ez a piaci pozíciók átalakulásán is meglátszik, mutatott rá a bank első embere.
A befektetési alapok piacán éves szinten több mint 10 százalékkal esett az OTP részesedése (év végén 27,6 százalékos volt), miközben a lakossági betéteknél is 2,3 százalékkal apadt a dominanciája (év végén 32,4 százalékos volt). Szintén sokat, 4,7 százaléknyi piacot vesztett a bank a lakáshitelek teljes állományából, ám ez a bankvezér szerint teljesen várható volt, miután olyan tartahatalanul magas volt a részesedése (2006 végén még így is 41,7 százalékos).
A piaci pozíciók romlását nem fogják válasz nélkül hagyni, fogalmazott Csányi Sándor, aki egyúttal azt is megüzente a versenytársaknak, hogy „lesz még olyan piaci részesedése az OTP-nek az alapkezelésben is, mint amilyen korábban volt”.
Visszavettek az éves tervből
Az éves profitadatok egyébként szinte pontosan az előre tervezettnek megfelelően alakultak: a 187,2 milliárd forintos adózás utáni profitvárakozás helyett 187,5 milliárd forint lett a tényadat, és a 40,9 milliárdos negyedik negyedéves nyereség is összhangban volt az elemzői konszenzussal.
Az idei terveket azonban lefelé kellett módosítani, jelentette be Urbán László, a bank újonnan kinevezett vezérigazgató-helyettese. A tavaly augusztusban ismertetett hosszabb távú stratégia részeként a 2007-es nyereséget még 222 milliárd forintra várta a menedzsment, most viszont már csak 212 milliárd forintot tartanak reálisnak. A tízmiliárdos mínuszért több tényező a felelős: vannak bizonyos plusz forrásterhei a banknak (az időközben bevont alárendelt kölcsöntőke finanszírozása kapcsán), alacsonyabb az orosz és a hazai piactól elvárható profit, valamint a tavaly augusztushoz képest erősebb forint lehúzza a leánybankok nyereségét.
Tudnánk tartani az eredeti profittervet, ha akarnánk – fűzte hozzá mindehhez Csányi Sándor -, ám ezért cserébe kevesebb fiókot tudna építeni az OTP Ukrajnában, Romániában és Oroszországban. Márpedig a hosszú távú siker kulcsát egyértelműen az újonnan megszerzett kelet-európai piacokban látja a menedzsment, ehhez pedig a tervek szerint erőltetett hálózatépítésbe kezdenek. Csak Romániában 70 új bankfiókot, Ukrajnában 80-at alapítanak idén, de újakat nyitnak Oroszországban és Horvátországban is.
Áramvonalasították a szervezetet
Az expanzív politika eddigi eredményeit is sikeresnek ítéli a bank vezetősége, de a jövőben a leánybankok jóval nagyobb profithozzájárulásával számolnak. (A 2006-os számok ebből a szempontból még felemásak, ugyanis a mérlegfőösszeget már teljes mértékben felduzzasztotta a tavaly vásárolt öt új bank, de a profitadatokon még csak néhányuk hozzájárulása látszik.) 2007-ben például úgy kalkulál a magyar anyabank, hogy a külföldi érdekeltségek 125 százalékos nyereségbővülést produkálnak, miközben a hazai csoporttagok adózott eredménye 9 százalékkal gyarapszik.
Az immáron kilenc országra kiterjedő bankcsoport érdekeltségeiben rejlő lehetőségek lehető legjobb kiaknázása érdekében teljes mértékben átszervezték a szervezeti struktúrát, egy új irányítási modellt építettek fel. Minden idők legeredményesebb menedzsmentje vezeti most az OTP-t – hangsúlyozta Csányi Sándor. Mint Bencsik László, a Leányvállalati Integrációs és Irányító Bizottság titkára, a bank ügyvezető igazgatója kifejtette, minden országban erős helyi menedzsmentre szeretnének építeni, és a helyi döntéshozókat egy külön nyereségrészesedési programba is bevonják, hogy kellőképpen motiváltak legyenek. Bizonyos háttérterületeket – mint például a kockázatkezelést, a kontrollingot vagy a belső ellenőrzést – viszont az OTP funkcionális vezetői irányíthatnak. A külföldi bankok vezetősége egyébként már felállt, egyedül Oroszországban keresik még a vezérigazgatót.
