Bankár a távközlésben

Szokatlanul szerény figura a Vodafone elnöke az üzleti világban. Távol áll tőle mindenfajta „vetítés” – cseppet sem szégyelli például, hogy annak idején nem sikerült bejutnia a rangos Oxford Universityre. „Így nem tudtam a gyerekeimet kényszeríteni, hogy menjenek egyetemre, nem volt mire hivatkoznom” – jegyzi meg önironikus mosollyal. Azért a három csemete közül kettő sikerrel vette ezt az akadályt, és a papa miatt sem kell szégyenkezniük. A távközlésbe tavaly átnyergelt Sir John Bond ezt megelőzően összesen 45 évet töltött a The Hongkong and Shanghai Banking Corporation (HSBC) bankcsoportnál – „több mint egy életfogytiglan”, kommentálja -, s abból az utolsó 13 évben a bank vezérigazgatója, majd elnöke volt. Banki pályafutása alatt a kis hongkongi cégből a világ második legnagyobb árbevételű pénzintézete lett; az első helyet a Citibank birtokolja.

LEGROSSZABB FIZETÉS. John Bond – aki 19 évesen, egy óceánjáró hajón való takarítás és dj-skedés után, gyakornokként kezdte pályáját a HSBC-nél – nem felejtette el, honnan érkezett. A cég első embereként is metróval vagy motoros taxin vágta át a londoni dugót, az irodában lekapcsolgatta a felesleges villanyokat, és munkatársainak megtiltotta, hogy business classon repüljenek hivatalos útjaikon. Értekezletek előtt máig felírja, mennyibe fog kerülni az okozott munkaidő-kiesés. A New York-i tőzsde száz legnagyobb cégének legrosszabbul fizetett vezetője címmel is dicsekedhetett; most, a Vodafone elnökeként évi 374 ezer angol font juttatást kap, ami az ő szintjén igen szerény díjazásnak számít.

Bond azért tud pénzt is költeni, ha a cégről van szó. A HSBC csoport 13 évi uralkodása alatt összesen 50 milliárd dollárt fordított felvásárlásokra. Az 1865-ben alapított hongkongi gyarmati bankot ugyan már az előző elnök, William Purves átalakította nemzetközi, londoni székhelyű óriássá, de a csoport még kicsit toldott-foldott volt, tagjai mind különböző nevek alatt működtek. John Bond, a nagy példakép, a Citibank mintájára egységesítette a márkanevet, az egyéni ügyfeleknek teljes kiszolgálást nyújtó integrált pénzintézetté alakította a céget.

E célt szolgálták a felvásárlások is. Az ázsiai célpontok mellett Törökországban, Mexikóban, Argentínában, Brazíliában vett cégeket, terjeszkedett Európában, és sikeres akvizíciók révén erősítette jelenlétét az Egyesült Államokban, ahol a megvett pénzintézeteket nem volt rest a maga takarékos modorában átszabni, és a vállalathoz passzítani. Hetvenhét országra kiterjedő hálózatot hozott létre. Elnöksége alatt a bankcsoport viszonylag érintetlenül vészelte át a délkelet-ázsiai válságot.

„A banküzletben nincs eredeti stratégia, csak végrehajtás” – nyilatkozta egyszer szokásos szerénységével, még bankárként. „A távközlésben van eredeti stratégia. A készülékek nagyon hasonlóak, amit csinálsz velük, az különbözteti meg a céget” – mondja most, immár a Vodafone színeiben. A részvényesek mindenesetre sokat vártak tőle, tavalyi kinevezése hírére megugrott az árfolyam, és az ő közbenjárásának köszönhető, hogy a részvényesek által támadott vezérigazgató, Arun Sarin megtarthatta székét. Bond szakmai vezetőnek tartja magát. Vett ugyan néhány Vodafone-részvényt, hogy jobban tudjon azonosulni a tulajdonosokkal, de fő feladatának azt tartja, hogy rajtuk kívül a dolgozók és vevők szempontjait is képviselje. „És szélesebb társadalmi kontextusban is van felelősségünk azokért az emberekért, akik nem olyan szerencsések, mint akik birtokolják a céget vagy abban dolgoznak” – tesz hitet a vállalatok társadalmi felelősségvállalása mellett. Korábbi munkahelyén egyébként globális programokat indított a környezetvédelem támogatására és a hátrányos helyzetű gyerekek oktatására.

ÚJ HATALMAK. Van tapasztalata e téren, hiszen – amerikai és angliai tartózkodása előtt – karrierje első 25 évében dolgozott Hongkongban, Thaiföldön, Szingapúrban, Indonéziában, beutazta Kínát; feleségével együtt 19-szer költöztek. Ezen élményeire alapozva azt jövendöli, hogy a világ javai a jövőben sokkal inkább a lakossággal arányosan lesznek elosztva. „Kína és India 1820-ban a világ gazdasági vagyonának felét birtokolta. Ma Kína a világ bruttó nemzeti termelésének csak 4 százalékát adja ugyan, de a lakosság ötödét. A következő 20-25 évben Kína és India a világ GNP-jének 20-20 százalékát fogják megtermelni” – fejtegeti.

Vigyázó szemét a Vodafone-nál is a fejlődő országokra veti. „Becslésünk szerint a következő 5 évben a növekedés 70 százalékát a fejlődő piacok generálják, itt sokan a vezetékes telefon átugrásával egyenesen a mobilvilágba fognak belépni” – jósolja. Noha nyilvánosan igen ritkán szerepel, az ő keze is benne volt abban, hogy a Vodafone megszerezte India negyedik legnagyobb mobilszolgáltatóját, a Hutchison Essart. Tehát ha a cégről van szó, Bond továbbra is szeret vásárolni.