Jó lóra tett John Davison Rockefeller, amikor 1863-ban megépíttette első olajfinomítóját. Igen korán kiszagolta a fekete aranyban rejlő hatalmas profitot, ami azután a világ első milliárdosává tette őt. Akkor felhalmozott, 1,4 milliárd dollárra becsült vagyona mai áron mintegy 200 milliárd dollárnak felel meg, s ezzel minden idők messze leggazdagabb embereként tartják számon. Rockefeller receptje ma is készpénzre váltható, csak amit a múltban az olaj nyújtott, azt a jövőben az azt helyettesítő alternatív energiaforrások ígérik – vélik befektetői körökben. A „kék aranyé” a jövő, hangzanak a vérmes elemzői prognózisok, utalva arra, hogy a vízenergia, de emellett a nap és a szél energiájának a hasznosítása teheti a befektetőket a jövő krőzusaivá.
Nemcsak azért, mert a hagyományos energiakészletek vészesen szűkülnek, és például az olaj iránti kereslet folyamatosan meghaladja a kínálatot – így barrelenkénti ára a 80 dolláros szint közelében jár, sőt, a prognózisok szerint a jövőben sem lesz lényegesen olcsóbb –, hanem azért is, mert gazdaságpolitikai eszközökkel is mind több támogatást élveznek a megújuló energiaforrásokat hasznosító társaságok. Vagyis, miközben relatíve olcsóbbá válnak az alternatív erőforrások, különböző kormányzati intézkedésekkel, adókedvezményekkel és egyéb támogatásokkal is táplálják a befektetői érdeklődést világszerte. Nem is eredménytelenül: csak a múlt évben a tiszta energiatermeléssel kapcsolatos amerikai részvénykibocsátások összértéke meghaladta a 4,1 milliárd dollárt, szemben a 2005-ös 1,6 milliárd dolláros értékkel, és az utóbbi néhány évben megszaporodtak a különböző ökoalapok, a klímaváltozásra építő konstrukciók, valamint a tiszta energiahordozókat hasznosító befektetések.
DIVAT. Ezeket együttesen társadalmilag felelős befektetésekként (social responsible investment – SRI) adják el az alapkezelők, így részben a környezettudatos vásárlók érzelmeire is próbálnak hatni. Ahhoz, hogy egy vállalat részvénye bekerülhessen egy társadalmilag felelős befektetési alapba, általában egy sor kritériumnak kell megfelelnie. „Nemcsak a már említett területeken kell tevékenykednie, hanem például tartózkodnia kell a hadiipartól, nem alkalmazhat gyermekmunkát vagy például nem sérthet meg alapvető emberi jogokat” – magyarázza Nagy Péter Gábor, a K&H Alapkezelő portfóliómenedzsere. Más terminológiával PPP-alapoknak is szokás ezeket nevezni, utalva a környezettudatos cégek három fő célkitűzésére, a bolygóra (planet), az emberekre (people) és a profitra. A legtöbb befektetőt ugyanakkor nem a szép körítés és az eszme érdekli, pusztán ettől nem váltak volna már évekkel ezelőtt igen felkapottá a világ fejlettebb tőkepiacain az efféle konstrukciók. Az elemzői prognózisok és a múltbeli hozamok alakulása valószínűleg jóval meggyőzőbbek, márpedig az utóbbi 3–6 év bőven igazolta a befektetői optimizmust. Csak egy példa: a KBC „víz” alapja, amelyben vízszolgáltatással, vízkezelési és -hasznosítási technológiák fejlesztésével foglalkozó társaságok részvényei találhatók, 120 százalékkal – évente legalább 25 százalékkal – teljesítette túl a globális részvénypiacokat 2003 elejétől kezdve. Az alternatívenergia-alap relatív megtérülése ennél is jobb volt, 150 százalékos – vagyis évi átlagban közel 30 százalékos – extra hozamot hozott ugyanebben a periódusban. Az ilyen alapok hozamát egyébként jellemzően a DAXAEP (DAX Alternative Energy) index termeli, amely rövidebb időtávra visszatekintve is szépen ívelt felfelé: az elmúlt másfél évben például több mint 65 százalékkal került feljebb a mutató értéke, miközben a globális részvénypiacok alakulását tükröző, tipikusan benchmarkként használt MSCI World index 10 százalékot némileg meghaladó mértékben erősödött.
Mindezek láttán a külföldi szakemberek némelyike már óvatosabb húrokat penget, de a Figyelő által megkérdezett szakemberek egyöntetűen optimisták a jövőt illetően. Mint Nagy Péter Gábor fogalmazott, igazán nagyot a korán ébredő befektetők nyerhettek, de most sincs még késő. Az alapkezelő által a nyáron piacra dobott ökoalaptól például az elkövetkező 3–5 éven belül magasabb hozamot remélnek, mint a globális részvénypiactól. Természetesen a kockázat is magasabb az átlagosnál, teszi hozzá Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő vezetője, aki éppen ezért minimum ötéves időtávra javasolja az efféle befektetéseket.
Az mindenesetre örvendetes, hogy most már a magyar kisbefektetők is mind szélesebb palettáról válogathatnak. Az áttörést az idei év hozta meg: elsőként a Credit Suisse kezdte forgalmazni euró alapú Future Energy luxemburgi bejegyzésű nyílt végű alapját, ezt követte nyáron az Aegon szintén euróban jegyezhető klímaalapja, majd megjelent az első forintos ökoalap a K&H gondozásában. A legújabb innováció eredményeként pedig már garantált alap formájában is elérhető a megújuló energiahordozókban rejlő extra profit: a CIB Alternatív Energia Alap jegyeit november 23-ig lehet még jegyezni. A tőkevédett alap futamideje három év, és mint Cseh György vezérigazgató mondja, érdemes is megvárni a lejáratot. Ugyanakkor, mivel nyílt végű alapról van szó, a kiszállás lehetősége is adott, persze nem ingyen. A tőkegarancia nélkül futó alapoknál megszokott néhány száz forintos kiszállási költségnél magasabb, 5 százalék a rugalmasság (és a tőkevédettség) ára. Ugyanennyivel lehet bárkinek menet közben – vagyis a jegyzési periódust követően – beszállnia az alapba.
JOBB AZ ÓVATOSSÁG. Természetesen arra is van lehetőség, hogy a befektetők nem befektetési alapokon keresztül, hanem egyedi részvényvásárlásokkal profitáljanak az alternatív energiahasznosítás profitjából, ám ekkor hatványozottan nagyobb rizikót kell futniuk. Vannak ugyan globálisan tevékenykedő és ismert cégek (a vízkezelés területén a francia Suez vagy a svájci Geberit, a szélturbinákat gyártó dán Vestas, vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével és környezetbarát anyagok gyártásával is foglalkozó Siemens, E.ON és General Electric), ám rendkívül sok kis kapitalizációjú, ma még „no name” cég tevékenykedik az üzletágban. És mivel ezek eredményessége és részvényárfolyama komoly ingadozásokat mutathat, valamint egy diverzifikált részvényportfólió előállítása igen drága is lehet, racionálisabb döntésnek tűnik befektetési alapokon keresztül kiaknázni a reménybeli magas hozamot.
