Levelet írt a múlt héten Charlie McCreevy, az Európai Unió belső piaci működésért felelős biztosa Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternek. A brüsszeli üzenet arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormánynak a Mol hazai kézben tartására irányuló intézkedései nem hághatják át az uniós szabályokat. A levél elküldése egyértelmű jelzés: az ír nemzetiségű biztosnak komoly kétségei támadtak afelől, hogy Budapest betartja a játékszabályokat.
Szigorú levelében az uniós játékszabályok betartására figyelmeztette Budapestet Charlie McCreevy belsõ piaci biztos.
Bár sokan a magyar cégre pályázó osztrák OMV-t gyanítják a háttérben, McCreevy a Kókának írt levélben a sajtóban megjelent hírekkel indokolta az Európai Bizottság közbelépését. Brüsszel figyelme arra az Országgyűlés által hétfőn – az ellenzéki Fidesz támogatásával, így nagy szavazati többséggel – elfogadott törvényre irányul, amelynek végső soron az a célja, hogy akadályokat gördítsen a stratégiai iparágakban tevékenykedő magyar cégek külföldiek által történő felvásárlása elé. A bizottság szakértői már a tervezet formájában vizsgálni kezdték a lex Molként elhíresült dokumentumot, és McCreevy a vizsgálat eredményétől teszi függővé, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson-e Magyarország ellen. „A vizsgálatnak arra kell választ adnia, hogy a törvénytervezet gördít-e bármilyen akadályt a tőke szabad áramlása és a letelepedés szabadság elé” – hangsúlyozta a Figyelőnek Oliver Drewes, a belső piaci biztos szóvivője. A belső piaci biztos levelében az Európai Bizottság szakmai segítségét is felajánlotta a törvénytervezet véglegesítéséhez.
Ebben a pillanatban nagyon nehéz megjósolni, hogy a brüsszeli szakértők találnak-e bármi kivetnivalót a paragrafusok között. A Pénzügyminisztériumban mindenesetre azt állítják, hogy a jogszabály összhangban van az uniós előírásokkal. „Ha mégsem lenne minden teljesen rendben, a kormány kész módosítani a törvény szövegét” – mondta békülékeny hangnemben a Financial Times című üzleti napilapban Gyurcsány Ferenc kormányfő. Bizottsági illetékesek számára ugyanakkor a lex Molban – miként más magyar manőverekben is – az a legzavaróbb, hogy a kormány leplezetlenül egy hazai cég más uniós tagállambeli vállalat által történő felvásárlásának megakadályozására törekszik. „El lehet bújni a paragrafusok mögé, de a szándék ettől még egyértelműen ellentétes a tőke szabad áramlására vonatkozó uniós alapelvvel” – mutatott rá egy nevének elhallgatását kérő bizottsági illetékes.
RENITENSEK. Nem Magyarország persze az egyedüli az unióban, amely miután rendkívül nyitott gazdaságot hozott létre, most utólag próbálja megvédeni stratégiailag fontos cégeit a külföldi felvásárlóktól (noha számos megfigyelő szerint a Mol esetében valójában sokkal inkább a cégvezetés pozícióinak megőrzéséről van szó). Az uniós elvi tiltás ellenére különböző jogi és egyéb ügyeskedésekkel más tagállamok is igyekeznek útját állni annak, hogy nemzeti büszkeségeik idegen kézbe kerüljenek. Brüsszel korábban kötelezettségszegési eljárást indított Párizs ellen a külföldi befektetőket a stratégiai ágazatokba történő befektetésekből kizáró törvények miatt. Bizottsági tisztviselők szerint a franciák mára a kifogásolt jogszabályok javarészét visszavonták, és jelenleg is tárgyalnak a maradék eltörléséről.
Befolyáskontroll
Függetlenül a most kezdeményezett brüsszeli vizsgálattól, ám attól mégsem teljesen elvonatkoztathatóan egy másik eljárás lassan a végéhez közeledik Magyarország ellen. Brüsszelben hosszú hónapok óta vizsgálják, hogy az aranyrészvények úgynevezett B-részvényekké alakítása után a magyar államnak nem maradt-e még mindig aránytalanul nagy befolyása a szóban forgó nagycégek stratégiai döntéseire. A bizottság szakértői már elkészítették a beadványt az Európai Bírósághoz, de a „gombot” csak akkor nyomják meg, ha bebizonyosodik, hogy a magyar szabályozás továbbra sincs összhangban az uniós előírásokkal. „Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy az államok ne rendelkezzenek a tulajdonosi részesedésüknél nagyobb szavazati joggal” – húzta alá Charlie McCreevy belső piaci biztos szóvivője.
