E módszerek eredményeképp pedig nemcsak egyre jobb csipeket, hanem újabban a félvezetők világától távoli, egyéb ipari alkalmazásokra megfelelő komponenseket is készítenek a sokoldalú anyagból. Az amerikai University of Rochester kutatói most molekulák szűrésére alkalmas nanofiltert fabrikáltak a szilíciumból.
Az oldalról nézve szinte láthatatlan, mindössze a hajszál négyezred részének megfelelő vastagságú szűrő nagyságrendekkel vékonyabb, mint a ma használatos molekuláris filterek. Márpedig eddig olyan eszközt, amelynek anyaga akár a kiválogatandó részecske méreténél is vékonyabb, eddig nem sikerült előállítani. Ennek elsősorban az az oka, hogy az ilyen vékony szerkezetek általában nem képesek elviselni a szűréshez szükséges nyomást. Az új membrán azonban rendkívül merev, így nagy teljesítményre képes, hiszen kevesebb veszteséggel és gyorsabban préselhető át rajta az elválasztani kívánt rendszer.
A szilíciumszitát a kutatók akkor fedezték fel, amikor azt vizsgálták, miként kristályosodik ez az elem különböző hőkezelések hatására. Egyik kísérletük melléktermékeként jött létre a szerkezet, melyben a felhasznált filmszerű szilíciumlapka egyes részein kristályokba tömörülnek az atomok, máshol viszont ennek eredményeképpen lyukak nyílnak meg, ráadásul szabályos rendben. A nanoszitát a kutatók már sikerrel alkalmazták vérfehérjék elválasztására, de szerintük üzemanyagcellákban, vagy légtisztítókban is eredményesen működne.
