Tudomány

Gyilkos vírusok szépsége

Luke Jerram üvegszobrai esztétikai élményként mutatják be a halált.

Manhattan húsfeldolgozó körzetében, egy galéria tükrös felületein kényesen egyensúlyozva a történelem leghírhedtebb tömeggyilkosai láthatók: nevezetesen a himlő, az influenza, az AIDS vírusai – műalkotássá nemesítve. Valamennyit elegánsan üvegbe formázták, fénylő, hegyes burokba foglalva DNS-struktúrájuk tejszínű spirálját.

A virológusok illetlen dolognak tartják, hogy Luke Jerram a gyilkos vírusokról készít alkotásokat. A szobrász azzal érvel művei mellett, hogy a mai fiatal brit művészek közül nem is egy esztétikai értékként mutatja be a halált – példaként Damien Hirst szeletekre trancsírozott, műalkotássá változtatott állatait hozta fel.

Vázlatait elsőként a Bristoli Egyetem virológusának, Andrew Davidsonnak mutatja be, a szobrokat pedig hivatásos üvegfúvók formálják. Természetesen ő maga is beleszól a modellek alakításába. A sejtfalat átfúró tüskék például középkori harci buzogányokként jelennek meg.

Szobrai ijesztő formáit gyakorlati okokkal támasztja alá: ha mindenben megőrizné az eredeti vírus arányait, eltörnének.

Az egyik alkotása a Nature egyik kiadványának címlapján is szerepelt, de a sertésinfluenza-vírust megjelenítő szobrával az AIDS-et illusztrálták. “Az ember azt hinné, legalább ők értenek hozzá…” – nyilatkozta némi iróniával a művész.

Miért színtelenek Jerram vírusai?

A tudományos sajtó szerinte mindig színesíti a vírusok képeit. A művész részben színvak, így úgy érzi, a színesség torzítja a képet, hiszen az elektronmikroszkóppal készített képek alapjában véve fekete-fehérek A vírusok többsége 10 és 300 nanométer nagyságú, a látható fény hullámhosszánál kisebb.

Az alkotó szerint vírusábrázolásai “természetes módon színtelenek”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik