A május végén a parlament elé benyújtott javaslat szerint az I. kategóriába tartoznak azok, amelyekben legalább 100 játékasztal, valamint legalább 1000 pénznyerő automata üzemel, a többit a II. kategóriába sorolnák. (Amennyiben megépül, az I. kategóriába tartozik a Bezenyébe tervezett “Eurovegas”.)
Az I. kategóriás kaszinót legalább 1 milliárd forint, a II. kategóriába tartozót pedig legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, állami többségi részesedéssel működő szervezet, illetve az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági, vagy koncessziós társaság működtethet. A fővárosban és Pest megyében a minimális alaptőke követelmény 300 millió forint.
Budapesten és Pest megyében az I. kategóriájú kaszinó koncessziós díja évente legalább 600 millió forint, a II. kategóriába tartozóké 350 millió forint, más megyékben ez 500, illetve 50 millió forint, a díj évente az infláció mértékével emelkedik.
A koncesszió időtartama az I. kategória esetében legfeljebb 20 év, egyébként legfeljebb 10 év.
Módosulna a javaslat szerint a kaszinók játékadója is a tiszta játékbevételtől függően. Amennyiben ez az adóévben nem haladja meg az 5 milliárd forintot, az adó mértéke 30 százalék. Az 5 milliárdon felüli tiszta játékbevétel 25 százalékkal, a 10 milliárd forint feletti rész pedig 10 százalékkal adózik.
A javaslat szerint a lóversenyfogadás kivételével totalizatőr rendszerű fogadást kizárólag az állami játékszervező szervezhet, legalább 1 milliárd forint alaptőkével és legalább 5 éves szerencsejáték szervezési tapasztalattal. Bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncesszió időtartama legfeljebb 20 év, a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint, ami az infláció mértékével nő. A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.
A lóversenyfogadás szervezésének tőkekövetelménye 100 millió forint marad, a koncesszió időtartama legfeljebb 20 év és egy időben legfeljebb 2 koncessziót lehet kiadni.
Az új szabályok szerint a bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább – a korábbi 60 százalékkal szemben – 75 százalékát, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri fogadásnál változatlanul 45 százalékát, a belföldi agár- vagy lóversenyfogadásnál pedig 68 százalékát kell nyereményként kifizetni.