Múlt havi 1,5 százalékos értékével történelmi mélypontra süllyedt a maginfláció, miközben a fogyasztói árak növekedési üteme, ha csak egy hajszállal is, de kedvezőbb lett a vártnál: 3,7 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberi szintet (lásd a grafikont). Ez annál is inkább kedvező, mert az üzemanyagok ára jókora mértékben, 4 százalékkal emelkedett. A múlt havi adatra jótékonyan hatott az idényáras élelmiszerek árcsökkenése; ami tavasszal megdobta az inflációt, az most lefelé nyomta.
A benzin áfájának előrehozott csökkentése az októberi árindexre is kedvező hatást gyakorolhat. Elemzők szerint a következő hónapokban a 3,5 és 4,0 százalék közötti sávban ingadozhat a fogyasztói árak növekedési üteme. Számottevő mérséklődést hoz majd valószínűleg a jövő év eleje, akkor lép életbe az áfakulcs általános csökkentése. Ennek nyomán az sem kizárt, hogy a maginfláció 1 százalék alá süllyed, erős kamatcsökkentési várakozásokat indukálva a tőkepiacokon. Kérdés azonban, hogy a Magyar Nemzeti Bank mekkora kockázatot lát az államháztartás, illetve a folyó fizetési mérleg hiányában. Járai Zsigmond legutóbbi időben tett nyilatkozatai arra utalnak, hogy a jegybank esetleg hajlandó tolerálni egy, a jelenleginél gyengébb forintot is. Mindez óvatos, de a további csökkenés irányába mutató kamatpályát sejtethet. Ugyanakkor a választások előtti költségvetési lazítás inflációs kockázatokat is rejthet magában, az áfacsökkentés fogyasztásra gyakorolt hatását egyelőre nehéz megbecsülni. Elemzők szarkasztikusan meg is szokták jegyezni: egy parlamenti ciklusba egy választási költségvetés még belefér, no de négy?
