Június közepén megszűnt annak a 63 főnek az állása az egykori Dunaferrnél, akiknek az volt a feladatuk, hogy a vasmű gyártási egységeit üzemeltessék a meleg- és a hideghengerműben, illetve a fémbevonó gyáregységekben.
Őket január elején még azért hívták vissza és bízták meg a munkával, hogy a cég iránt érdeklődő befektetőknek bemutassák, lényegében prezentálják a létesítmények működtethetőségét – mondta a lapnak Magyar Zoltán, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ezeket a dolgozókat határozott idejű munkaviszonnyal vették fel, és a szerződésüket kétszer már meghosszabbították, ez viszont most, a hónap közepén elmaradt.
Így immár csak azok maradtak a telephelyen, akik a kritikus, semmilyen körülmények között felügyelet nélkül nem hagyható berendezéseket őrzik – tette hozzá. Ez a magállomány mintegy 350–400 alkalmazottat jelent.
Ez a fejlemény az érdekvédelem képviselője szerint arra enged következtetni, hogy a felszámoló immár megindítja a tényleges eljárást, ami akkor valóban a cég sokat „megénekelt” végét jelenti majd.
A most távozó 63 ember alkalmazásának háttere, hogy szinte utolsó szalmaszálba kapaszkodva a tavaly nyári, a teljes munkaerő-állományt érintő elbocsátás után még mindig élt a szándék a termelés valamilyen szintű újraindítására és a vasmű egyes elemeinek a megmentésére. Ennek keretében az előző kormány – a vészhelyzeti szabályozásra építve – lényegében teljes állami irányítás alá helyezte a Dunaferr-csoport felszámolási folyamatát. Így az egyébként már leállított gyárba visszahívták a szakembereket, akik az egyes gyártóelemeket felkészítették a bemutatásra.
A felszámolás hátterében ezermilliárdos adóssághegy körvonalazódik, és egyelőre nem világos, ki venné meg az acélgyárat. A Magyar-kormány addig is 1 milliárdos anyagi felelősségvállalást tett, és menetrendet jelölt ki a hosszú távú megoldás érdekében.
A Dunai Vasműről év elején írtunk hosszabb elemzést, melyből kiderült: a három éve felszámolás alatt lévő Dunaferr romjain két új termelő cég jött létre, melyeket a brit-indiai hátterű Liberty vásárolt meg, mely 100 millió euró hitelt kapott a működtetéshez a kormány bankjától. Alig másfél év után azonban ezek a cégek is fizetésképtelenné váltak, és az addig is jelentős adóssághegy tovább nőtt. Becslések szerint már az ezermilliárd forintot is elérheti, a felszámolás alatt a dolgozók bérét és az elbocsátásuk költségeit pedig állami forrásból fedezték.
