Madár-vírus távlat

Pánikra semmi ok! A madárinfluenza nem jelent veszélyt az emberre – jelentette ki a minap Markosz Kiprianu, az Európai Unió egészségügyi biztosa annak kapcsán, hogy Romániában és Törökországban is a H5N1 nevű vírust azonosították. De azonnal hozzátette: „egyelőre…” Közben viszont egy, a sajtónak kiszivárogtatott belső dokumentumban aggodalmának adott hangot, hogy Európa nincs kellően felkészülve a madárinfluenza-járvány ellen, és a tagországoknak nincs elegendő készletük védőoltásokból. A fő probléma Brüsszel szerint e tekintetben az, hogy egyes tagállamok olyan nagy oltóanyag-készleteket rendeltek, hogy a meglévő termelési potenciál mellett más országoknak nem jut belőle. Az EU-ban – pontosabban a valamivel tágabb Európai Gazdasági Térségben – jelenleg 10 millió dózis áll rendelkezésre, és 2007 végéig további 36 millió védőoltás állhat készen. De ez még mindig csak az EU-lakosság 10 százalékának lenne elég, miközben az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 25 százalékos „készültséget” ajánl – és ugyanezt sürgeti a tagországoktól Kiprianu is.

LAPPANGÓ TITKOK. A Figyelő által megkérdezett szakemberek közül is többen állították: egy világjárvány esetén sem szükséges az egész hazai lakosság, közel 10 millió ember beoltása. Molnár Kornélia, az országos tisztifőorvos helyettese szerint „létezik egy nemzetközi számítási módszer, mely meghatározza: a lakosság mely csoportjait kell beoltani ahhoz, hogy az egész társadalom megússza a járványt”. Ám a szükséges oltóanyag mennyiségét titkosnak nevezte – miként a felkészülésnek egyébként is több rejtélyes pontja van, jóllehet egyre nagyobb közfigyelem övezi a kormányzati járványmegelőző intézkedéseket.

Az Omninvest Kft. Egyetlen kutatólaboratórium található Magyarország területén, ahol influenza elleni oltóanyagot gyártanak, s ez az Omninvest Oltóanyagtermelő és Kutatásfejlesztő Kft. pilisborosjenői üzeme. A ma már az influenzavakcina-gyártásban monopol-helyzetben lévő, eredetileg főként gyógyszerészeti kutatásokra szerveződött céget két közgazdász, Vajó Péter (ma az Omninvest igazgatója) és Laczkó Tamás alapította. „A klasszikus hőskorban sok orvos és gyógyszerész próbált vállalkozásba fogni, de az ötletek és a megvalósítás között nem volt piac” – jellemzi a kezdet kezdetét Laczkó Tamás, aki az ismeretségi körébe tartozó orvosokból hozta össze a csapatát, miután a klinikai kutatásfejlesztésben látta meg az üzleti lehetőséget. „A szerencse olyan kutatási eredményeket hozott a cégnek, amelynek segítségével korszerűsítettük a gyártás és az ellenőrzés technikáját.” A fordulópontot 1994-1995 hozta a cég számára, amikor 950 milliós beruházással felépítették a pilisborosjenői laboratóriumot. Az Omninvest már 1995-ben öt évre szóló szerződést kötött az Országos Közegészségügyi Intézettel, miszerint a cég gyártja és szállítja az Országos Egészségügyi Pénztár által finanszírozott, a lakosság számára ingyenesen juttatott influenza-oltóanyagot. Közben változott a törvény, közbeszerzési pályázatot kellett kiírni, amelyet megnyert az Omninvest. Ám ez a forduló nem volt zökkenőmentes: a parlamentben az MDF-es Pusztai Erzsébet interpellációban vonta kérdőre a szakminisztert, mert úgy látta, az Omninvest jogtalan versenyelőnyhöz jutott a külföldi cégekkel szemben. Keller László, a Népjóléti Minisztérium akkori államtitkára megvédte az eljárás törvényességét, parlamenti viszontválaszából kiderült: az Omninvest a külföldi ajánlatok ismeretében engedett az árból, és az azonnali szállítás felajánlásával kapott pluszpontokat, s bár árai magasabbak a verseny-társakénál, de azok a bírálóbizottság szerint „nem rendelkeztek megfelelő igazolással”. A magyarországi cég pedig „világjárványok idején is képes ellátni a hazai szükségleteket” – nyomaté-kosította a döntést Keller. A cég 1995-ben már 580 milliós árbevételt ért el, 2004-ben pedig 1,3 milliárdosat. „A forgalom 70 százaléka állami megrendelésből származik” – mondta lapunknak Zimonyi Ferenc, az Omninvest szervezési igazgatója. A tulajdonosi szerkezet 1997-ben átalakult: szakmai befektetőként jelentkezett a ciprusi székhelyű SUMPTER Pharmaceuticals Limited, és megvásárolta a cég 98 százalékos tulajdonrészét, a maradék 2 százalék ma Laczkó Tamásé. Az Omninvest kutatás-fejlesztésének eredménye a nyálkahártyán keresztül ható influenza elleni orrspray, amelyet itthon két éve törzskönyveztek, de még nem léptek ki vele a külföldi piacra. Az állami megrendeléseken „felnőtt” cég számára most újabb hatalmas kihívást – és üzleti lehetőséget – jelent a madárinfluenza elleni oltóanyag gyártása. A hetekben már elő is készítik a gyártósort, de a termelésre csak akkor kerülhet sor, ha a világon valahol felbukkan az emberről emberre terjedő madárinfluenza-vírus. „Szerződésben vállaltuk, hogy a magyar állam számára az általunk gyártott oltóanyag árán adjuk a madárinfluenza elleni szérumot, ez most 900 és 1000 forint között van” – tájékoztat a költségekről Laczkó Tamás.

„Jelenleg állat-egészségügyi, és nem humán-egészségügyi problémáról van szó” – nyomatékosítja szinte minden nyilatkozatában Rácz Jenő egészségügyi miniszter, és hozzáteszi: Magyarország egy esetleges világjárványra is felkészült. A kutatók feltételezése szerint 90 százaléknyi valószínűsége van annak, hogy öt éven belül kitör a világjárvány (pandémia), és csak 10 százalék, hogy mindezt az emberiség megússza. Ám minden szakember hangsúlyozza: mai tudásunk szerint ez az emberről emberre terjedő veszélyes vírus még nem alakult ki.

A mostani járványügyi intézkedések, amelyeknek képeit láthatjuk a híradókban, a fertőtlenítés és a beteg állatok leölése a hivatalos verzió szerint a baromfiállomány megmentésére irányul. Az Európai Unió a baromfitenyésztés védelmében zárta le a határait, így igyekszik megvédeni attól a gazdákat, hogy jószágaik kényszervágás áldozatául essenek. Csakhogy mindez már az emberek védelmében is történik. Egyszerre kell megakadályozni, hogy emberek a beteg madarak által megfertőződjenek, és azt is, hogy a madárinfluenza vírusa összetalálkozzon és gént cseréljen a humán influenzavírus valamelyik altípusával. Ennek egyik módja, ha a kormányok megpróbálják kivédeni, hogy „hagyományos” influenzajárvány alakuljon ki. Ehhez azonban a már ismert és használt oltóanyagok minél szélesebb körben való alkalmazására is szükség van. Az unió és a nemzeti kormányok máris az oltóanyagok nagyobb tömegű előállítására késztetik a vakcina-gyártókat. Nálunk 1,3 millió dózist vásárolt az OEP az Omninvest Kft.-től, ezt ingyen kapják meg a leginkább rászorulók, de azt nem tudni, egy felvásárlási láz esetén elég vakcinát lehet-e majd kapni a gyógyszertárakban. Ezen a téren ellentmondásba került az országos tisztifőorvos és a szakminiszter: míg Bujdosó László mindenkit arra biztat, hogy oltassa be magát, Rácz Jenő szerint erre nincs szükség. Bár az utóbbi napokban már ő is hajlik arra, hogy minél többen kapnak oltást a „hagyományos” influenza ellen, annál kisebb annak lehetősége, hogy éppen nálunk fejlődjön ki a halálos vírus.

Lapunk hiába kérdezte az egészségügyi minisztert, hogy mennyit költött eddig erre a célra a kormány a költségvetésből, azt a választ kaptuk, hogy az összeg államtitok. Hogy miért? Mert nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, ha kitudódna ez az összeg. Hogy mi a kockázat? Az, hogy ebből következtetni lehetne a gyártókapacitásra, válaszolta a miniszter. Közben számtalan nyilatkozatban elhangzott, hogy az Omninvest (lásd a keretes írást) oltóanyaggyártó pilisborosjenői üzeme a gyártás kezdetétől számított ötvenedik naptól kezdve heti 500 ezer dózis szállítását vállalta. Mi az, amit ezen felül titokban kell tartani? Rácz Jenő szerint a legfontosabb nemzetbiztonsági érdek, hogy a raktárak helyszíne és a gyógyszerek mennyisége titokban maradjon. Ez utóbbit lehet indokolni azzal, hogy az emberre veszélyes vírus terjedésének hírére esetleg pánik törhet ki, s az emberek megrohamoznák a raktárakat – mint ahogy ennek előszelét láthattuk is néhány országban. De másutt a kutatásra és járványmegelőzésre fordított állami pénzek körül nincs ilyen titkolózás. Például Amerikában sincs. Szeptember közepén a tengerentúlon nyilvánosságra hozták, hogy az Egyesült Államok 100 millió dollár (25 milliárd forint) értékű szerződést kötött a Sanofi Pasteur világcéggel madárinfluenza elleni oltóanyag szállítására (a kutatás, akárcsak nálunk, Amerikában is a finishez közeledik). Azóta Washington újabb 97 millió dollárt adott a cégnek arra, hogy gyorsabb gyártást eredményező technológiát vezessen be.

BESPÁJZOLTAK. Idehaza a miniszter és az országos tisztifőorvos is említést tettek egy általános vírusellenes gyógyszerről, amelyből a kormányzat, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nagyobb készletet halmozott fel a Készletgazdálkodási Intézet raktáraiban. A gyógyszer neve és a gyártója egyaránt titok. “A magyar kormány felkészült, hogy mindaddig ellássa a lakosságot, amíg nincs oltóanyag” – magyarázza lapunknak Molnár Kornélia, aki annyit elárul, hogy a szer feltehetően alkalmas arra, hogy a madárról emberre terjedő vírustól megvédjen, de nem véd a madárinfluenza emberről emberre terjedő változata ellen (amely még nem is fejlődött ki), csak erősíti a szervezetet, így csökkenti a fertőzésveszélyt. A gyógyszert arra az időszakra tartalékolják, amikor az emberről emberre terjedő vírus már járványt okoz, de még nincs a lakosság számára elég oltóanyag. Külföldi hírekből arra lehet következtetni, hogy ez a gyógyszer minden bizonnyal a svájci Roche cég terméke.

Annyi bizonyos, hogy Magyarország a világ élvonalában van az oltóanyag kifejlesztésében (Figyelő 2005/32. szám). Amennyiben a WHO azonosítja a jelenleg még nem létező, emberről emberre is átterjedni képes vírust, Magyarországon nem fél évre, hanem csak 8-10 hétre lesz szükség az oltóanyag gyártására. Egy világjárvány kirobbanása esetén ez az előny nyilván üzleti haszonra is váltható. Rácz Jenő lapunknak elmondta: már most hatalmas az érdeklődés a már kifejlesztett magyar oltóanyag iránt. Több ország szeretne vásárolni, de – jelentette ki határozottan a miniszter – erről természetesen csak a magyar igények teljes kielégítése után lehet szó. Elmondta még: több országban, főleg a Távol-Keleten madárgondozókat már most beoltanának a magyar oltóanyaggal, ha vásárolhatnának belőle. Ráadásul a szer hatásosnak bizonyult szárnyasoknál is, oltással elejét lehet venni a madarak közötti fertőzés terjedésének. Vannak országok, illetve nagy vakcina-gyártó cégek, amelyek magát a szabadalmat, illetve a know-how-t is megvásárolnák. Magyarország tehát minden bizonnyal előbb vagy utóbb külföldre is termel majd oltóanyagot. De vajon kié a szabadalom? Molnár Kornélia elzárkózott a válasz elől, majd annyit mondott: nincs még szabadalom. A vakcinát az Országos Epidemiológiai Központ kutatói fejlesztették ki, az Omninvest kutatói is közreműködtek. Többet erről senki nem mond.

Sokáig titkos volt, ám a múlt pénteken közzétette az ÁNTSZ és az egészségügyi tárca a Nemzeti influenza pandémiás tervet, amely intézkedéseket tartalmaz világjárvány esetére. A szövegváltozatból kiderül, hogy ilyen esetben az országos tisztifőorvos kezébe kerül a járvánnyal kapcsolatos döntések joga, és az oltást csak akkor rendeli el, amikor az új influenzavírus altípusa akár egyetlen megbetegedést is okozott már Magyarországon. Akkor is csak a lakosság bizonyos csoportjait kezdik majd beoltani. Az a pandémiás tervnek továbbra is titkos része maradt, hogy melyek ezek a csoportok, illetve milyen sorrendben kapják meg az emberek az oltást.

A titokzatoskodásból most úgy tűnik, a jelenlegi helyzetben elsősorban a gyógyszer-felvásárlási láz kitörését akarják elkerülni. A szakemberek egyetértenek abban: minél később jut el hozzánk az esetleges járvány, annál felkészültebben tudjuk fogadni. Az unióban hamarosan megkezdik a különböző forgatókönyvek modellezését, amelyeknek az is része, hogy miképpen lehet a társadalomban megőrizni a nyugalmat.

Három pusztító influenza­járvány a XX. században Amerikai kórház 1918-ban. Spanyolnátha a világ- háború idején. 1918-1919. Spanyolnátha (H1N1 vírus): 20-40 millió halott • Az első világháború végén, az utolsó nagyobb csapatmozgások idején söpört végig a földgolyón minden idők legnagyobb influenzajárványa. A feltételezések szerint egy amerikai katona betegen szállt fel a Spanyolországba tartó hajóra, az úton megfertőzte társait, így a szárazföldre több száz vírushordozó lépett. Néhány hónap alatt a kór a világ minden pontjára eljutott, és hatására a becslések szerint a föld népességének harmada-fele, közel egymilliárd ember betegedett meg. A magas lázzal járó, gyors lefutású betegséggel szemben a többéves állóháborúban legyengült katonák és az élelmezési gondokkal küzdő civil lakosság egyaránt védtelennek bizonyult. Egyes források 20 millióra, mások 40, illetve 50-100 millióra teszik a halottak számát – annyi bizonyos, hogy járvány következtében többen haltak meg, mint a négy évig tartó világháborúban. A spanyolnátha kórokozóját csak 1997-ben sikerült azonosítani, miután az alaszkai jégmezőn egy olyan eszkimó mumifikálódott holttestét találták meg, aki annak idején a járványnak esett áldozatul. Két évvel ezelőtt egy 1918-ban húsz évesen meghalt londoni lány teteméből vett minta felhasználásával azonosították az influenzavírus génkészletét, amelynek nyomán a kutatók azt feltételezik: már akkor madaraktól származó vírus mutációja okozta a járványt. 1957. Ázsiai influenza (H2N2 vírus): 1 millió halott • A Dél-Kínából indult járványt egy olyan vírus okozta, amely egy madár és az emberi vírus közötti géncserével jött létre. Kevésbé volt pusztító, mint a spanyolnátha, de leginkább csak a 65 éven felüliek rendelkeztek némi immunitással a vírussal szemben. Magyarországon 5 ezer halálos áldozata volt a járványnak. 1968. Honkongi influenza (H3N2 vírus): 750 ezer halott • A feltételezés szerint Iránból indult a járvány, ahol abban az évben virológiai konferenciát tartottak. Az egyik influenzás orvos három nap alatt megfertőzte a résztvevőket, akik a világ minden részére hazavitték a vírust. A járvány egy év alatt futott körbe a földgolyón. A kórokozóval szemben némi védelmet nyújthatott az előző járványban szerzett immunitás, s a vírus is kevésbé volt betegítő erejű. Az utóbbi években éppen ez a vírustörzs okozza Európában a legtöbb megbetegedést, de mivel az emberiség már találkozott ezzel a fajjal, képes ellenállni vele szemben. Magyarországon 1968-ban két és fél millióan betegedtek meg.