Romák, melegek, zsidók és bevándorlók elleni bűncselekményeket vizsgáltak civilek. A 2009 és 2013 között történt esetekből 24 részleteit, eljárási problémáit tették közzé.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért közös kiadványa szerint a rendőrség sokszor nem kezeli helyén az előítéleteken alapuló bűncselekményeket, így a támadók gyakran megússzák a büntetést vagy az indokoltnál enyhébb büntetést kapnak.
Fotók: Kummer János
„A véretekkel fogom kifesteni a házamat!”
2011 tavaszán, Gyöngyöspatán a Betyársereg nevű szélsőséges szervezet három tagja a saját udvarukon beszélgető cigányasszonyokra ordított, hogy ne hangoskodjanak, takarodjanak be a házba. Az egyik nő visszakérdezett, mi a baj azzal, ha a kertjükben ülnek, mire az egyik férfi egy fokossal és ostorral a kezében azt üvöltötte: „Megöllek! /Rohadt cigányok, a véretekből fogom felépíteni az új házamat ide a cigánysorra! /Véretekkel fogom kifesteni az új házamat!”
A férfi utóbb az interneten azzal büszkélkedett, hogy egy karikás ostorral csinált rendet Gyöngyöspatán.
Ebben az ügyben előbb a feljelentést közösség tagja elleni erőszak címén tették, de a nyomozást csak zaklatás gyanújával indították. Noha az ügyvéd kérésére módosítottak, végül megszűntették a nyomozást, arra hivatkozva, hogy nem volt megállapítható a bűncselekmény, mivel a gyanúsított megtagadta a vallomástételt.
Az üggyel foglalkozó TASZ közérdekű pert indított az ügyben, az eljárásban a rendőrség következetesen azt állítja: „nem volt cigányellenes motívum”.
„Büdös cigányok, menjetek vissza Indiába!”
2012 nyarán a ceglédi cigánysoron vonultak fel szélsőségesek. Gázpisztollyal lövöldözve próbálták megfélemlíteni az ott lakókat, kövekkel dobálták őket, miközben egyebek mellett azt kiabálták: „Büdös cigányok, menjetek haza Indiába!”
A többszöri inzultusok ellenére, hiába kértek a romák rendőri segítséget, nem volt sem oszlatás, sem előállítás, de még igazoltatás sem. A cigányok magukat próbálták védeni. Később aztán mindkét csapat ellen indult eljárás, a szélsőségesek ellen közösség tagja elleni erőszak, a cigányok ellen garázdaság miatt emeltek vádat. Utóbbiak egyike miatt csoportosan, felfegyverkezve elkövetett bűncselekmény miatt, mert egy tetőléccel a kezében üldözte el a támadókat.
„Menjetek vissza a metéltfarkúak közé!”
A 2012. október 23-ai Milla-tüntetése mellett ellendemonstrációt tartott egy 100 fős radikális jobboldali csoportosulás. Az Index egyik munkatársa más újságírókkal beállt az ellentüntetők közé és videófelvételt készített. A szélsőségesek lökdösték őket, és egyre indulatosabban követelték, állítsa le a kamerát, azt is mondták: “menjenek vissza a metéltfarkúak közé”. Végül a videó tulajdonosa kikapcsolta a gépet, nem sokkal később viszont valaki úgy megütötte, hogy eltört az orra. Hiába kért segítséget a készenléti rendőröktől ő és más tüntetők is, a jogellenes demonstrációt nem oszlatták fel.
„Húzzál már te hülye buzi!”
2012. decemberében egy budapesti buszon utazó meleg férfiaknak tett olyan megjegyzéseket két fiú, hogy „Köcsögök./ Hú de meleg van itt”. Majd leszálláskor egyiküknek azt mondták: „Húzzál már te hülye buzi!” A sértegetett férfi hátrafordult, ekkor ököllel arcba vágták. Az áldozat káromkodott, mire támadói a földre lökték és tovább ütlegelték.
Eljárást először csak testi sértés miatt indított a rendőrség, két hónap múlva minősítették át az ügyet közösség tagja elleni bűncselekményre, de végül az eljárást felfüggesztették, mert nem sikerült beazonosítani a támadókat. A térfigyelő kamerák felvételei ebben segíthettek volna, de azokat csak 72 óráig őrzik, a nyomozók pedig csak hónapokkal később kérték ki.
Hasonló eseteket itt olvashat.
Kattints a nagyobb méretért!
Forrás: gyuloletellen.hu
A vizsgált történetek, eljárások alapján a civil szervezetek több olyan problémát is felvetnek, amelyek miatt elmarad a gyűlölet-bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása. Ennek következménye pedig az, hogy a tetteseket nem tartja vissza a büntetés hasonló támadásoktól, az áldozatok pedig nem nyernek jogorvoslatot.
Gyakran elmaradnak helyszíni rendőri intézkedések, nyomozati lépések, mint házkutatás, bizonyítékok lefoglalása. Sokszor egyesek internetes megnyilvánulásai bizonyíthatnák szélsőséges nézeteiket, ám a legtöbbször ezt sem vizsgálja a rendőrség.
Probléma az is, hogy sokáig húzódnak az ügyek, a vizsgált esetek egyikében sem született még jogerős ítélet. Sokszor feleslegesen, indokolatlanul hosszúak a nyomozások és gyakran a bíróságig el sem jutnak az ügyek.
A megyei kapitányságokon néhány éve van egy-egy szakember a gyűlöletbűncselekmények vizsgálatára, ők – a civilek szerint – jobban, szakszerűbben kezelik az ügyeket. A baj csak az, hogy nem mindig sikerül elérni, hogy ők nyomozzanak adott esetben.
Az előítéleteken alapuló bűncselekmények számáról nincsenek pontos adatok, mert kevés eset jut el a civil szervezetekig. Az áldozatok többnyire nem ismerik a jogaikat, nem tudják, kitől kérhetnek segítséget. A sértettek fordulhatnak az említett öt szervezethez, illetve egy honlapon is megtalálhatnak sok szükséges információt.
A civil szervezetek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nemcsak a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban vannak jogalkalmazási problémák, nyomozati hiányosságok, de vizsgálatuk erre korlátozódott.
