Másfél hónapja lépett először színpadra, most pedig eltűnik onnan Falus Ferenc, a baloldali összefogás frissiben visszalépett főpolgármester-jelöltje. Másfél hónap kampányt elvileg nem nagy feladat áttekinteni, mégis: azt sem tudjuk, hol kezdjük. Falus „Ló” Ferenc ténykedése ugyanis a legemlékezetesebb és leginkább zavarba ejtő akciószínházi előadás a legújabb kori magyar történelemben.
Amikor kiderült, ki a közös fővárosi jelölt, a baloldali pártok közötti feszültség jóval látványosabb volt, mint maga Falus. A szocialisták az utolsó pillanatig vonakodtak beszállni az együttműködésbe, végül az MSZP-s Horváth Csaba bedobta a törölközőt: közölte, kész a kompromisszumra, nem harcol a főpolgármesterségért, mehet a közös jelölt. Falus nevét és arcát ekkor még alig ismerték a választók: szürke, a háttérben meghúzódó, nem éppen politikus alkatnak tűnt. Egészen augusztus 25-ig.
Egész biztos, hogy hamarosan egészestés dokumentumfilm tárja majd fel a Falus-féle jeges vödrös videó előzményeit, születésének körülményeit és hatásait, nem csak politikai, hanem művészettörténeti szempontból. Amit tudunk: Falus Ferencék ragaszkodtak ahhoz, hogy saját stábbal, saját módszerekkel kampányoljanak, anélkül, hogy egyeztetnének a pártokkal. Egy ponton pedig jó ötletnek tűnt beszállni az akkor népszerű ice bucket challenge-be. A leírhatatlanul szürreális videóban Falus – mint azóta nagyjából hetente háromszor – felszólítja és kihívja valamire Tarlós Istvánt, majd leönteti magát egy vödör jeges vízzel, amiben, ismerve a játékot, semmi meglepő nincs, na de a körítés… Nem is ragozzuk, leírtuk már róla a magunkét (és nagyon jól esett, hogy hasonlóakat írt az elismert filmrendező, Kamondi Zoltán is), tessék elolvasni, megnézni és tenni egy kört az erről született, az eredetinél természetesen jóval gyengébb mémek között is!
Nemcsak a jeges vödör, hanem a Falust addig is inkább elkerülő politikusok és stábok is kiborultak: kirúgták a jelölt egy emberét, sajtósának pedig minden nap egyeztetnie kellett az Együtt-PM szakembereivel. Ehhez képest pláne meggyőző teljesítmény, hogy Falus ezek után is képes volt majdnem minden nap felkavarni az egyébként tét nélküli és dögunalmas kampány posványos vizét. A lókedvelők és a választók szemöldöke is összeszaladt, amikor Falus egy „kedves, unalmas, nem túl okos” lóhoz hasonlította magát egy rögtön másnap megjelent Index-interjúban; a borzongató metaforát rögtön utána az ATV-ben élőben részletezte.
Már az interjúban is elmondta, ami mellett egészen mostanáig kitartott: ő a legalkalmasabb jelölt, mert egyedül ő tudta elérni, hogy „a három demokratikus párt” egységesen támogassa. A támogatás annyira egységes volt, hogy Falus csak mintegy véletlenül kotyogta ki, hogy hossza huzavona után végül találkozott az MSZP-elnök Tóbiás Józseffel (aki elvileg a legfontosabb támogatója kellett volna, hogy legyen a kampány során); a hírek szerint utóbbi a vödörbotrány után annyira cikinek érezte a főpolgármester-jelölt társaságát, hogy még közös fotót sem akart, nem hogy sajtótájékoztatót. Nem is volt.
Csak fagyizni volt erre, nem is érti, mi itt ez a sok rendőr – mondta Falus Ferenc a hvg.hu-nak, amikor meglátták az Ökotárs Alapítványt támogató tüntetésen téblábolni, miután a rendőrség kamuindokokkal megszállta a civileknek szánt norvég pénzek felett őrködő szervezet irodáit. Később azt mondta, természetesen csak viccelt. Senki sem nevetett, az viszont egyre biztosabbnak tűnt, hogy Falus sokkal inkább kortárs performanszművész, mint politikus (politikai ambíciói egyébként sincsenek, mondta még korábban, később ezt úgy pontosította, hogy csak a pártpolitikára gondolt – igazi többfenekű metaművészet, nem igaz?!).
Falus úgy nyomta le a kampány nagy részét, hogy nem tudtuk, valójában mit tervez abban a napról napra valószínűtlenebb esetben, ha megválasztják. Bár célozgatott rá, hogy van, pontosabban majd lesz programja, a poént nem akarta lelőni. Végül kihirdette, hogy „ha az időjárás engedi”, bemutatja programját, amit be is mutatott, zárt térben (az időjárás amúgy engedte volna). Poén nem volt, csak egy-két konkrétum, számok, statisztikák sehol, az pedig végképp nem derült ki, honnan lesz pénz miderre, arra viszont emlékszünk, hogy feltűnt neki, milyen piros az orrunk és dagadt a szemünk.
Pár napja még egy Republicon Intézet szervezte nyilvános vitára volt hivatalos; a meghívást az intézmény szerint feltétel nélkül elfogadta, majd arra hivatkozva táncolt ki, hogy ha Tarlós nem megy, semmi értelme. Korábban kijelentette, visszalép, ha találnak nála alkalmasabb jelöltet, aztán, mikor kiderült, hogy a szintén induló Bokros jóval népszerűbb nála, azt mondta, marad, hiszen nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. Magyar politikus soha még ilyen gyorsan nem kapott facebookos paródiaoldalt. Visszahozná Budapest régi zászlaját és múzeumba vinné a megszállási szobrot. Most pedig szabadversben nyomatékosította, miért lesz ő Budapest következő főpolgármestere. A vers azóta eltűnt Facebook-oldaláról, de azért álljon itt a maga dicső teljességében:
Én vagyok az egyetlen, akit három párt kért fel.
Én vagyok az egyetlen, akit három párt támogat.
Én vagyok az egyetlen, aki deklaráltam, hogy a Fidesz hatalmát kell megtörni.
Én vagyok az egyetlen, aki Tarlós Istvánt akarja legyőzni.
Én vagyok az egyetlen, aki nem a Fidesz forgatókönyve szerint ugrál.
Én vagyok az egyetlen, aki tegnap is inkább a budapestiek gondjaira figyelt.
Ez volt az a pont, ahol kollégánk válasz-szabadversben kérte meg, hogy hagyja abba. A verselést és a politizálást is. A szöveg pénteken került ki, vasárnap már mindenki kész tényként kezelte, hogy másnap visszalép. Most pedig tényleg.
Mit mondhatnánk? Függetlenül attól, hogy találkozunk-e még vele, nagyon reméljük, hogy a történészek a helyén kezelik majd és vizsgatétel lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahelyett, hogy egy félmondatos lábjegyzet lenne belőle a történelemkönyvekben, ahogy egyébként politikai karrierje alapján érdemelné.
