 |
 |
| Zuzmótelep. Irány a kozmosz. |
Legalább két évet túléltek a Hold felszínén azok a baktériumok, amelyek a Surveyor 3 űrszondával érkeztek oda 1967-ben, és amelyeket csak 1969-ben, a Holdra szállás után élesztettek újra. A Mir űrállomás külső burkán is találtak mikroorganizmusokat a kutatók, sőt, már a Nemzetközi Űrállomáson is megtelepedtek ezek a legszélsőségesebb körülményeket túlélő szervezetek. Spanyol kutatók most a baktériumoknál jóval fejlettebb, magasabb rendű élőlényekről, a zuzmókról bizonyították be, hogy képesek életben maradni a kozmoszban. Az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott kutatási programban tesztelt élőlények két hétig tartózkodtak egy nyitott fedelű orosz űrkapszulában. A zuzmók algák és gombák szoros kapcsolatából kialakult organizmusok, amelyek a legmostohább viszonyokat is képesek elviselni: a fagyos tundrákon éppúgy előfordulnak, mint a forró égövi sivatagokban. A vizsgált két zuzmóféle – a Magyarországon is előforduló hegyvidéki térképzuzmó, valamint egy másik közönséges faj – sejtjei az élettani és elektronmikroszkópos vizsgálatok eredményei szerint egyáltalán nem károsodtak a próbatétel során. A spanyol kutatók szerint a szívósság abból ered, hogy az alga-gomba együttes ásványi anyagokból álló védőkérget termel a telep köré, amely a világűrben tapasztalható vákuum, az ibolyántúli sugarak és a rendkívül alacsony hőmérséklet ellen is hatékonyan óv. A spanyol tudósok legközelebb 2007-ben juttatnak majd zuzmókat a kozmoszba. Akkor határozatlan ideig tartják majd azokat az űrben, hogy megállapíthassák, meddig bírják ki ott. Továbbá azt is vizsgálják, vajon túlélik-e, amikor egy űreszköz felületén a Föld légkörébe hatolnak. Ez a kísérlet arra a kérdésre adhat választ, eljuthatnak-e más bolygókra a zuzmók a meteoritok közvetítésével.
