Háromdimenziós térben észleli az ember a környező világot, ám hála a matematikának, absztrakt levezetések révén képes tágítani e horizonton. A Pennsylvania State University épületében felavatott új szobor most a negyedik dimenzió érzékeltetésére tesz kísérletet; az Octacube oktatási eszköz és műalkotás is egyben.
Számos, a fizikában elfogadott elmélet szerint az Univerzum általunk észlelhető jelenségei egy újabb, számunkra nem érzékelhető dimenziót feltételezve értelmezhetők. Érdemes tehát a negyedik dimenziós modellekben gondolkodni, ezek alkalmazásával ugyanis új összefüggések tárhatók fel. Adrian Ocneanu, a Pennsylvani State matematikaprofesszora által készített gránit talapzaton álló rozsdamentes acélból készült szobor az általa számított negyedik dimenzió leegyszerűsített térbeli megjelenítése.
Ocneanu kutatási területe a kvantummező elmélet, amely többek között egyes elemi részecskék között ható erőket vizsgálja. A tudós modelljeiben hagyományos téridomokká transzformálja a négydimenziós képződményeket, hasonlóan ahhoz, amikor a háromdimenziós testeket két dimenzióban (például papíron) jelenítik meg. Módszere a például földtani elemzések során is alkalmazott sztereográfia, amely során ugyanarról a testről két egymáshoz közeli nézőpontból készítenek ábrázolásokat. Ilyenkor a két képből álló felvételek megfelelő eszközzel szemlélve háromdimenziós hatást keltenek.
Ocneanu is így látott munkának, kiindulásképpen pedig háromdimenziós térelem egységeket használt: a kockát, a tetraédert, az oktaédert, a dodekaédert és az ikozaédert. A térbeli alakzatok egyenes élei aztán a szobron görbült felületté álltak össze – a szobor így szerinte a négydimenziós világ háromdimenziós vetülete.
