A luxusadó központi és nem helyi adó, így az önkormányzatoknak arról nem kell külön dönteni, bevezetik-e. Az ebből származó bevétel viszont a településeket illeti – mondta Kanyó Loránd, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese a Világgazdaságnak. Március 31-ig kell kihirdetni a helyi rendeleteket az értékövezetekről, illetve a lakóingatlanok települési átlagértékeiről. Ha azokat nem tudják időben megalkotni, a törvény mellékletében szereplő értékhatárokon belül a középértékeket alkalmazhatják a közteher mértékének megállapításához.
Az önkormányzatok nem várhatnak érdemi bevételt a luxusadótól – fejtette ki Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának elnöke, Pápa polgármestere. Az előzetes számítások szerint az első évben összesen egymilliárd forint folyhat be az új adónemből, de Kovács Zoltán szerint célszerű fenntartással kezelni ezt az összeget. Pápán – ahogy a hasonló nagyságrendű településeken – esetleg két-három ingatlan eshet a százmillió forintos értékhatár fölé.
A hírek szerint az ügyvédi irodákban megélénkült az érdeklődés a társasházzá nyilvánítás iránt. Ha ugyanis több tulajdonos nevére kerül a százmillió forint feletti ingatlan, kikerülhető az adózás. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy esetleg cégre íratják át az ingatlant.
A Pénzügyminisztérium szakértői becslése szerint az országban mintegy tízezer lakóingatlan és ezer üdülő haladja meg a százmilliós értéket. Ennek fele található Budapesten, a többi a főváros budai agglomerációjában, a megyei jogú városokban, a Balaton-parti településeken, illetve néhány kiemelt üdülőterületen.
