A következőket Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek pünkösd hétfőn a fővárosi máriaremetei kegytemplom előtt, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye pünkösdi ifjúsági és családi napján rendezett pódiumbeszélgetésen mondta.
A Karizmák ünnepe a papság évében című rendezvényen a bíboros kiemelte: a szeretetet nem lehet pótolni, e nélkül még a szociális ellátó rendszerek sem működnek hatékonyan. Ki lehet számítani, hogy a ráfordított pénzből gazdasági értelemben is kevesebb az eredmény, ha nem szeretettel végzik a különböző szervezetek a munkájukat – hangsúlyozta.
A bíboros annak kapcsán, hogy az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnökeként egy delegációval XVI. Benedek pápánál Rómában járt, közölte: a közelmúltban az európai püspöki karok létrehozták Zágrábban a Caritas in veritate bizottságot. Ez azt jelenti, hogy az egyház a társadalmi tanítását és szociális küldetését nem mereven elválasztott területekre bontva szeretné teljesíteni, hanem az igazságosság és a béke jegyében egymással összefüggésben kívánja megközelíteni.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: “nincs környezetvédelem anélkül, hogy az igazságosságra ne gondolnánk”. Az egész emberiségnek egymással közösséget kell érezni, “csak akkor tudjuk például a teremtett környezetünket megvédeni és élhető módon átadni a következő nemzedékek számára”. Mint mondta, az egyház neveléssel rá tudja ébreszteni az embert az egyéni felelősségére ezen a területen is.
A hamarosan befejeződő papság évéről Erdő Péter elmondta: papság nélkül nincs egyház, “a papság az egyház szíve”; az egyház a világ üdvösségére szolgál, ebben a papságnak központi szerepe van. Ezért fontos ez az esztendő, amikor a világ különböző országaiból a papok közös zarándoklaton vesznek részt, imaakciókat, lelkigyakorlatokat tartanak. Esztergomban az egész magyar nyelvterület papsága találkozott áprilisban, júniusban pedig Márivölgybe mennek az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjai, ahol “meglátogatják szlovák testvéreiket is” – tette hozzá.
Meszlényi Zoltán vértanú püspökről közölte: az egyház működőképességéért kész volt feláldozni az életét. Személyével indultak meg a kommunista egyházüldözés boldoggá avatási szertartásai napjainkban, a következőt nyáron Nagyváradon tartják. A kommunizmus éveiben püspökök, papok, szerzetesek tucatjai haltak vértanúhalált – emlékeztetett.
Erdő Péter beszélt arról is, hogy Mindszenty József esztergomi érsek, hercegprímás “boldoggá avatási ügyének reálisak az esélyei”. A sok dokumentum, ami az utóbbi években napvilágot látott, “semmit nem von le Mindszenty József emberi és erkölcsi nagyságából”, inkább csak az akkori korszak körülményeit mutatja be. Ezek az iratok teszik világossá, hogy “nem is volt olyan nagy az az úgynevezett ellentét VI. Pál pápa és Mindszenty bíboros között” – mondta.
A magyar egyház jövőjéről kiemelte: “ez az egyház az idők végezetéig fogja járni útját az emberiséggel és beteljesíti kötelességét”. A papok hiányában a világiak is elláthatnak bizonyos feladatokat, s az egyházi szeretetszolgálatban nagyon aktuális a világiak közreműködése. Az igazán nehéz feladatnak azt mondta, hogy a valóban rászorulókhoz kerüljenek az adományok, mert ezeket az embereket fel is kell kutatni, meg kell tudni találni.
Ezzel kapcsolatban rámutatott: egy-egy család krízishelyzetének felkutatása úgy lehetséges, ha ismerik egymást az emberek egy közösségen belül. A vallási élet nem zárkózhat el a civil társadalomtól, nekünk nyitott közösségnek kell lenni – fogalmazott.
Erdő Péter az egyházi programok között egyebek mellett felhívta a figyelmet a június 6-i Úr napi körmenetre országszerte, az őszi magyar katolikus kultúra hetére, a szeptember 11-én tartandó, a felújított máriapócsi nemzeti szentély és a kegykép átadására. Utalt arra is, hogy az esztergom-budapesti főegyházmegyében megkezdték a plébániák főpásztori személyes látogatásait, eddig a mintegy 140 plébániából 17-et kerestek fel.
Örvendetes jelenségként értékelte, hogy Újpalotán a nemrégiben létesült plébániatemplomban elkészült a holokauszt idején embereket mentő Salkaházi Sára nővért ábrázoló mozaik, s “az épített környezet vonzza a közösséget”. Arról is szólt, hogy 375 éves a Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított egyetem, ez pedig az első felsőoktatási intézmény, ami máig folyamatosan működik.
A pódiumbeszélgetés után Erdő Péter misét mutatott be Máriaremetén.
