MIHEZ KÉPEST? A befektetők igen gyakran találkozhatnak a magyar részvények árfolyamának elemzői értékelésekor a diszkont és a prémium jelzőkkel. Érdemes áttekinteni, hogy mikor
és milyen összefüggésekben használhatók ezen kifejezések. A viszonyítási alapot mindig egy adott árazási mutató adja, ahhoz képest számítják ki a diszkont, vagy a prémium százalékos mér-
tékét. Ezen mutató jellemzően a P/E, az árfolyam és az egy részvényre jutó profit hányadosa.
ORSZÁGKOCKÁZAT. Az alapszabályt tekintve az adott piac vagy ország fejlettsége határozza meg, hogy részvényei összességében diszkonttal vagy prémiummal forogjanak a világ vezetői börzéin tapasztalható árazási szintekhez viszonyítva. A magyar piac – bár az uniós csatlakozást követően kilépett a klasszikus fejlődő piaci kategóriából – még kétségtelenül nem tekinthető azonos fejlettségűnek a londoni, vagy frankfurti börzével. Az átlagos piaci diszkont mértékét általában a kötvényhozamokban meglévő különbség határozza meg.
NÖVEKEDÉS. Az átlagos piaci diszkonttól az egyedi részvény árazása az adott társaság profitdinamikája által determináltan térhet el. Például, ha egy magyar társaság eredménydinamikája a fejlett piacon jegyzett szektortársak eredmény-növekedési ütemének kétszerese, akkor a piaci fejlettség által meghatározott diszkont prémiumba is fordulhat. (Erre volt példa 1998 első felében a magyar gépipari társaságok és gyógyszercégek P/E-jében meglévő prémium.) A diszkont mértékét olyan tényezők is befolyásolhatják, mint az adott részvény likviditása, a társaság egészének transzparenciája, a menedzsment befektetői megítélése.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
