Körülbelül 4-6 milliárd dollárnyi export “szorul benn” évente a magyar gazdaságban pusztán azért, mert az illető termékek gyártásához nincs elegendő forrás – véli Nyíri Iván, a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) vezérigazgatója.
A kihasználatlan exportlehetőségek kiaknázásához elsősorban a finanszírozási nehézségeket kell áthidalni. Ebben az Eximbank szíves örömest segédkezne: exportcélú termelésük bővítésére hitelt nyújtana, főként már működő társaságoknak. Tenné ezt a privatizációs bevételek révén elért kamatmegtakarításnak az intézményre jutó hányadából. Csakhogy bármilyen összegre is (korábban 3 milliárd forint körülit rebesgettek) “egyre halványabb” a remény – fogalmazott Nyíri Iván. A vezérigazgató persze rögtön hozzáfűzte, hogy egy ilyen extra tőkeemelés ugyan nagy lökést jelentene a pénzintézetnek, ám a sikeres működésnek nem alapfeltétele. (Az Eximbank alaptőkéjét a tulajdonos állam egymilliárdról tavaly év végére 4,2 milliárdra tornászta fel, az idei költségvetési törvényben pedig további emelést ígért – lásd grafikonunkat.)
A bankszerű működéshez mindazonáltal elengedhetetlen az Eximbank és a Mehib működését szabályozó, 1994-ben született törvény módosítása (Figyelő 1996/18.), melyen immáron nyolc hónapja vajúdnak az illetékesek. Ennek során – hogy a hitelezésnek ne csupán a kockázatait “élvezze” – a bank számlavezetési jogot kíván kapni; szeretné elérni, hogy tulajdonában ingatlan is állhasson, hiszen befulladt hiteleknél ilyenhez könnyen juthat, a kényszer-értékesítés viszont nem éppen nyereséges üzlet; a költségvetéstől pedig forrásoldali garanciát kíván.
Ugyanerre pályázik a törvénymódosítással a Mehib is, amely elsősorban a politikai és kereskedelmi kockázatok fogalmától szeretne megszabadulni – azokat piacképes, illetve nem piacképes kockázatokká formálva. Ez utóbbi azon ügyleteket takarná, amelyekre viszontbiztosítót találni lehetetlen, a biztosításhoz viszont jelentős gazdaságpolitikai érdek fűződik; ezek jelenleg kereskedelmi és politikai kockázatok ellen sem biztosíthatók. A FÁK országaiba irányuló export többnyire ilyen. Némi kivételt Oroszország, Kazahsztán és a balti államok jelentenek, ezeket a célországokat a Mehib politikai szempontból már biztosításra érdemesnek ítélte.
Az Eximbank egyébként tavaly év végére 172 millió forintos mérleg szerinti eredményt produkált, 5,2 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett. Ez utóbbi augusztus elejére máris 70 százalékkal nőtt, miközben az ügyfelekkel szembeni követelések megkilencszereződtek – azaz meglódult a hitelezés. A Mehib nyeresége tavaly 309 millió forint volt, mérlegfőösszege 2,5 milliárdot tett ki, ami az idén eddig 7,7 százaléknyit emelkedett. Politikai kockázatokkal szemben a cég tavaly nem kötött biztosítást, az idén viszont már 3 milliárdra rúg az új kötések értéke. A tavaly beindult kereskedelmi kockázatokkal szembeni biztosítás akkor 4,4 milliárdnyi kötést hozott, ezek értéke az idén eddig 4,1 milliárd.
