A tb-alapok tavaly év végi együttes hiánya várhatóan 40-45 milliárd forint körül alakul. A számok azt mutatják: a tetemes deficitért nem annyira az önkormányzatok gazdálkodása, mint inkább a gazdasági növekedés elmúlt hónapokban bekövetkezett megtorpanása és az alkotmánybíróság határozatai okolhatók.
Az auditált mérlegekre ugyan még várni kell, az előrejelzések szerint azonban az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi együttes hiánya mintegy 40-45 milliárd forint körül alakul. Azon túl, hogy a parlament eredetileg mindkét alapnál nullszaldós gazdálkodási tervet fogadott el, a hiány mértéke már csak azért is meghökkentő, mert még az év vége közeledtével is úgy nyilatkoztak az önkormányzatok képviselői: hozzávetőlegesen tízmilliárd forint hiányzik majd a két alap kasszájából.
Az állításnak jócskán ellentmondott Surányi Györgynek, a tb számláit vezető jegybank elnökének december eleji állítása: az ő számításaik szerint az ominózus hiány már októberben elérte a 47 milliárd forintot, így év végére ez várhatóan akár 50 milliárd is lehet. Az ilyen mértékű, a GDP egy százalékára rúgó deficit már az IMF-megállapodást is veszélyezteti, s így a tervezett infláció mértéke is két százalékkal magasabb lesz a vártnál – mondta Surányi. Egy akkori ÁSZ-jelentés a hiányt 30-40 milliárdra prognosztizálta, megemlítvén az okok között: a tb-alapok költségvetése már megalkotásakor számos bizonytalansági elemet tartalmazott.
Nem megalapozott az MNB és az ÁSZ állítása – nyilatkozták még december közepén is az egészségbiztosító illetékesei, miközben a nyugdíjbiztosítótól már megérkeztek az első jelentések a várhatóan 20 milliárd körüli deficitről. Az egészségbiztosítósok csak januárban ocsúdtak fel, elismervén: náluk is hasonló deficitre kell felkészülni.
A hiány kialakulásában kétségkívül közrejátszott, hogy az alapok 1995. évi költségvetését rendkívül hosszú előkészítő munka után, csak júliusban fogadták el (lásd külön írásunkat!). Ráadásul ezután néhány nappal az Alkotmánybíróság lényegében az összes olyan intézkedést megsemmisítette, ami a járulékbevételeket növelte volna. Ebbe a körbe tartozott a betegszabadság meghosszabbítása és a szerzői jogvédelem alá eső jövedelmek járulékkötelezettsége, valamint a kiegészítő tevékenységnél a minimális járulékfizetési kötelezettség. Az AB döntései miatt a két alap már költségvetésük elfogadásának pillanatában az eredetileg elfogadott nullszaldó helyett igen tetemes – az egészségbiztosítási 13,5 milliárd forintos, a nyugdíjbiztosítási 10-12 milliárd forintos – hátránnyal indult.
A járulékbevételek első 5 havi alakulása, a kintlevőségek behajtása érdekében folytatott erőfeszítések kedvező eredményei ugyanakkor azt sugallták, hogy a hiány az év végére minimálisra szorítható. Ebben az optimista hangulatban született a nyár végén egy megállapodás az önkormányzatok vezetői, illetve a pénzügyi és a népjóléti tárca között. A PM vállalta, hogy biztosítja a központi költségvetési szervek folyamatos járulékfizetését, valamint a már meglévő hiányok ütemes rendezését, az önkormányzatok pedig arra tettek ígéretet, hogy szigorító intézkedésekkel megpróbálnak egyre több kintlévőséget behajtani.
A tb kötötte magát a megállapodáshoz: a megyei egészségpénztárak először az 50, majd pedig a 10 millió forintnál nagyobb összeggel tartozókkal állapodtak meg a tartozások ütemes visszafizetésében. Ennek nyomán a behajtási hányad a májusi 75 százalékról októberre 91 százalékra emelkedett. A behajtásból befolyt 29,5 milliárd forintos összeg – bár elmaradt a PM által javasolt és a parlament által elfogadott 35 milliárd forinttól – jó eredménynek mondható, különösen, ha a korábbi évek arányát vesszük figyelembe. A PM már kevésbé volt szavatartó (a MÁV hétmilliárd forintos tartozásának rendezése például már jó egy éve húzódik), ennél is nagyobb súllyal esett azonban a latba, hogy a tavalyi év utolsó három hónapjában már olyan, az alapok gazdálkodására negatív hatású gazdasági folyamatok is mutatkoztak, amelyekkel senki nem számolt. A növekedés mérséklődött, a bérkiáramlás csökkent, és a minimálbéren bejelentett kényszervállalkozások száma megnőtt. Az eredetileg prognosztizált 14,8 százalékos bruttó bértömeg-növekedés így elmaradt a várttól: a járuléktömeg növekedése 1995 első negyedévében 16,6, az első félévben 15,5, az I-XI. hónapok egészében viszont csak 14,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A két alapba befolyt járulék mértéke 11 milliárd forinttal lett kevesebb a tervezettnél. Ezek a folyamatok magyarázhatják, hogy az önkormányzatok miért is ítélték enyhe túlzással is optimistán az év végére várható hiányt.
A pénzforgalmi adatokon alapuló számítások szerint az Egészségbiztosítási Alap várhatóan 20 milliárd hiánnyal zárja majd az évet. Az önkormányzat által készített tételes kiadási-bevételi összesítésből kitűnik, hogy a legnagyobb – hétmilliárd forintos – kiesést az Alkotmánybíróság döntései okozták (lásd táblázatunkat). A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat nem készített hasonló összesítést, tudvalévő azonban, hogy ők a kiadásokat nem lépték túl – a várhatóan 20-25 milliárd forintos hiány náluk az elmaradt bevételek rovására írható.
