Kolontár és Devecser ásott kútjaiban az arzén aránya négyszázszor volt magasabb az ivóvízre vonatkozó határértékeknél az első hetekben. A Greenpeace szerint Devecseren volt olyan ásott kút, amiben literenként 4200 mikrogramm arzént találtak, pedig az egészségügyi határérték 10 mikrogramm. Az ásott kutak vize azonban nem szivárgott bele a talajvízbe, így az ivóvíz a környéken biztonsággal fogyasztható. Az újraindított üzemből az átmenetileg használt tárolóba pumpált szennyvíznek szintén szokatlanul magas arzéntartalma és lúgossága volt, ugyanakkor a szálló finompor mérgezőanyag-tartalma az egyhetes minta alapján nem lépte túl a határértékeket. A környezetvédelmi szervezet szerint az ásott kutak mielőbbi, alapos tisztítására azonban különös figyelmet kell fordítani.
A MAL Zrt ipari szennyvizéből vett minta 2300 mikrogramm arzént tartalmazott literenként. Az EU által megszabott határérték 100 mikrogramm. A vörösiszap lúgossága is magas, ezt csökkenteni kell a Greenpeace szerint.
A szálló finomporból vett öt minta mindegyikében hét mérgező anyagot mutatott ki a Greenpeace mintáit elemző osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal. A szennyező anyagok között higany, arzén és ólom is volt, de az elfogadott egészségügyi határérték alatt. A Greenpeace szerint a nagyobb porszennyezést azért lehetett elkerülni, mert a baleset után az esőzések lemosták a növények leveleire rakódott vörösiszap nagy részét. Azonban amíg a vörösiszap jelen van a területen, folyamatosan ellenőrizni kell a szálló por szennyezőanyag-tartalmát.
