Az év kérdése: sikerül-e fenntartani az egyensúlyjavulási tendenciákat a tavalyihoz hasonló drasztikus, rövid távú átrendezések nélkül, s egyidejűleg előrelépni az átmeneti megoldások tartós eszközökkel való helyettesítésében? Ez fogja eldönteni a gazdasági folyamatok év végi, de főleg 1997-es lefutását – állítja a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb prognózisa, amely 1 százalékos GDP-bővülést és 24-25 százalékos inflációt jósol erre az esztendőre.
Az idei első félévben még főleg a tavalyi egyensúlyi kiigazítás hatásai fogják meghatározni a gazdasági folyamatokat. A második félévben a belföldi keresletcsökkenés valószínűleg megszűnik, s enyhe élénkülés kezdődik.
Az infláció csak lassan és fokozatosan fog mérséklődni (lásd grafikonunkat), 1996-ban 24-25 százalék közötti éves ráta várható. Ez magasabb a GKI Rt. által korábban feltételezettnél is: az elhúzott energiaár-emelés a vártnál nagyobb mértékben hajtja fel a piaci árakat.
Az éves szinten 21-22 százalékos átlagos bruttó keresetnövekedést prognosztizáló GKI Rt. a reálkeresetek körülbelül 6 százalékos mérséklődésével számol, hozzátéve: a béren kívüli jövedelmek arányának emelkedése miatt ez a mutató egyre kevésbé fejezi ki a valós jövedelmi helyzetet. Erre alkalmasabb az egy főre eső reáljövedelem, ahol viszont már csupán 2 százalékos mérséklődés kalkulálható. Mivel a lakossági megtakarítási ráta valószínűleg nem változik, a fogyasztás is körülbelül 2 százalékkal csökken.
Az első félévben recesszióval, a másodikban viszont az üzleti szféra invesztícióinak megélénkülésével, s az állami-önkormányzati források enyhe bővülésével kalkulálva összességében 1996-ban a beruházások 2-4 százalékos emelkedése valószínű.
A belföldi összkereslet közel 1 százalékkal mérséklődik, ami erőteljesen visszafogja azokat az ágazatokat, amelyek nem képesek exportálni: a vállalkozások helyzetének erőteljes differenciálódására kell tehát számítani. Viszonylag dinamikus növekedés várható a feldolgozóiparban, de az ipari termelés esetleg így is lassulhat az előző évhez képest: 4-5 százalékos növekedés jósolható. Az építőipar termelése nem vagy csak egészen kis mértékben bővül. A mezőgazdasági termékeké 1-2 százalékkal növekszik. A szállítás teljesítménye inkább kissé csökken, a hírközlésé tovább emelkedik. A kereskedelem visszaesése enyhül a tavalyi évhez képest. Mindezek nyomán a GKI Rt. szerint a GDP 1 százalék körüli, a tavalyinál talán valamivel nagyobb növekedése várható. A munkanélküliség kismértékben emelkedik, az év végén 520 ezer regisztrált állásnélküli valószínűsíthető.
A külgazdasági egyensúlyi helyzet valamelyest tovább javul. A kivitel mennyiségének 6-7 százalékos, a tavalyit megközelítő ütemű bővülése várható. A behozatal viszont fokozatosan gyorsulni fog, az év egészében 2-3 százalékkal haladja meg az előző évit. A külkereskedelmi forgalom deficitje 2-2,3 milliárd dollár, a folyó fizetési mérleg hiánya 2 milliárd dollár körül valószínű. Igaz ugyan, hogy az előre bejelentett leértékelés havi 1,2 százalékos mértéke határozottan elmarad a várható inflációs különbségtől, de egyrészt a devizapiacon további 4,5 százalékos leértékelődésre van mód, másrészt az exportképes feldolgozó-ipari területek belföldi értékesítési árnövekedése feltehetően nem sokkal haladja meg a hivatalos leértékelés 15-16 százalékos mértékét. Az élőmunka reálköltsége tovább mérséklődik, s ez is segíti a nemzetközi versenyképesség fennmaradását. A tartós exportbővülés segítése azonban az idén már nem reál-leértékeléssel, hanem más eszközökkel szükséges.
A beáramló külföldi működőtőke bizonyosan eléri a 2,5 milliárd dollárt, így az ország nettó adóssága nem emelkedik. Az államháztartás terén fokozatos egyensúlyjavulás várható. A tb tervezettnél nagyobb deficitjét – a gazdaságkutatók szerint – jórészt a központi költségvetés fogja fedezni. A központi költségvetés deficitje – a privatizációs bevételeket is figyelembe véve – 200 milliárd forint körül várható. Az államháztartás konszolidált hiánya a GDP mintegy 4,5 százalékát fogja kitenni, összege 300-320 milliárd forint között lesz (privatizációs bevételek nélkül).
Az állampapírok hozama beállt a betéti és a hitelkamat közé, ami kedvező. A kamatok a január-februári zuhanást követően az év közepéig lényegében a már kialakult szint körül mozognak majd, további mérséklődés csak a második félévben prognosztizálható.
