Tavaly különösen a magyar, lengyel, cseh és orosz viszonylatban nőtt gyors ütemben a német áruforgalom. Hazánkat illetően az elmúlt év nemcsak 26 százalék körüli megugrást, s így rekordméretű forgalmat hozott, hanem – sportnyelven szólva – megdőlt egy újabb „álomhatár” is: az ide jövő német áruk értéke elérte a 10,5 milliárd márkát, míg innen cserébe 10 milliárd márkányit szállítottak.
Lengyelország – 20 százalékos dinamikával – tavaly is Németország legfőbb exportpiaca maradt a térségben, miközben a behozatalnál is 12 százalékos emelkedést mértek. A német kivitel szempontjából a csehek már az oroszokat is megelőzték, miközben a másik oldalon a cseh export az importot megközelítő dinamikával, 14 százalékkal gyarapodott. Az Oroszországba menő export 25, s az onnan származó import 9 százalékos növekedését értékelve pedig az előzetes számításokat közlő intézmény, a Német Gazdaság Keleti Bizottsága úgy vélte: a valuta- és pénzügypolitika stabilizációja meghozza a maga gyümölcseit a kereskedelempolitikában is.
A három balti köztársaságba irányuló német kivitel tavaly több mint 30 százalékkal bővült. (Ezen belül Litvániába 1,5 milliárd, Lettországba 0,8 milliárd, Észtországba pedig 0,6 milliárd márka értékű árut exportáltak.) Ukrajnába 2,5 milliárd márkányi áru jutott (26 százalékos előrelépés), míg onnan először jött 1 milliárd márkányinál több (44 százalékos ugrás). Az egykori Szovjetunió többi utódállamával meglehetősen rap-szodikusan alakul, összességében azonban rendkívül alacsony a németek kereskedelmi forgalma; középtávon főként Üzbegisztánban, Türkmenisztánban, Kazahsztánban és Azerbajdzsánban látnak növekedési lehetőséget a berlini szakértők.
A fenti bizottság szerint a német vállalatok érdeklődése elsősorban az EU-hoz várhatóan első körben csatlakozó államokra koncentrálódik, mivel ezeknél már tartósan érezhetőek a reform gazdasági sikerei. S ha egyes kereskedelemkorlátozó tényezőket – mint például a lengyelországi tanúsítási procedúra – sikerül leépíteni, akkor Közép- és Kelet-Európa ezen országaiban különösen kedvező perspektívák nyílnak a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztésére.
