Hiszik, ha látják

Május elseje óta már nem Magyarország belügye csupán, hogy év végén milyen egyenleggel zár a hazai költségvetés. Befellegzett azoknak a szép időknek, amikor a kormányok „minden következmény nélkül” szórhatták a pénzt, jókora lyukakat hagyva a büdzsén. Ennek bizonyságául az Európai Bizottság június 24-én hat, az euróövezetbe igyekvő új tagállamról – Ciprusról, Csehországról, Lengyelországról, Magyarországról, Máltáról és Szlovákiáról – állította ki azt a véleményt, hogy a GDP 3 százalékánál magasabb tavalyi költségvetési hiányukkal vétettek a stabilitási és növekedési paktumban rögzített közös szabályok ellen.

Joaquín Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos. Jobbat várt.

KESZTYŰS KÉZZEL. Az uniós zsargonban deficiteljárásnak nevezett procedúra elindítása mindenekelőtt azt jelzi, hogy az új és a régi tagokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak – legalábbis a költségvetési fegyelem számonkérése terén. Brüsszel azért egyelőre kesztyűs kézzel bánik a csapat újoncaival. A testület azt javasolta a július 5-én összeülő pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy – a szokásostól eltérően – ne egyéves határidőt adjon a nemrég csatlakozott országoknak a költségvetési hiányuknak a GDP 3 százaléka alá szorítására. A hat érintett ország e helyett az Európai Bizottság utólagos áldásával lényegében maga határozhatja meg, mikorra csökkenti az előírt szint alá a deficitet. Ezt a nagyfokú engedékenységet a bizottság szerint az új tagállamok „speciális helyzete” indokolja. Mivel formailag átmeneti felmentést kaptak az egységes valuta bevezetése alól, nem is lenne korrekt azonnal számon kérni rajtuk az eurózóna egyik alapkritériumát. Annál is kevésbé, mert a maastrichti konvergenciakritériumok idő előtti hajszolása a reális felzárkózás esélyétől foszthatná meg a tíz ország többségét, hiszen annak átmenetileg szükséges velejárója lehet a magasabb hiány vagy infláció.

Az Európai Bizottság a hiány kiküszöbölésére pontosan annyi időt adna a hat érintett országnak, amennyit azok konvergenciaprogramnak nevezett középtávú költségvetési terveikben leírtak. A hat állam adottságai és ambíciói Joaquín Almunia, a javaslatot előterjesztő gazdasági és pénzügyi biztos szerint olyannyira eltérőek, hogy nem is lenne értelme azonos elvárásokat megfogalmazni velük szemben. Az előírtnál 2003-ban majdnem kétszer nagyobb – a GDP 5,9 százalékára rúgó – deficitet fölhalmozó Magyarország a többiekkel összehasonlítva az „óvatos duhajok” közé tartozik, amikor csak 2008-ra tervezi a költségvetési hiány leszorítását a 3 százalékos szint alá. Csak a csehek jelöltek meg hasonlóan távoli kiigazítást, igaz, ott statisztikailag 12,9 százalékos deficitről indulnak. A magyarokénál szintén magasabb hiánnyal (6,3 százalék) bíró Ciprus viszont már 2005-ben célba akar érni. A mediterrán szigetország sietségét indokolja, hogy néhány éven belül be akarja vezetni az eurót, amit a magyarok a legjobb esetben is csak 2009-re tűztek ki.

Hazai vihar Ismét eltérő álláspontot fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium (PM) a konvergenciaprogram uniós értékelése előtt. A jegybank arra helyezte a hangsúlyt, hogy az idén Magyarország lesz az egyetlen EU-tagállam, amely az eurócsatlakozás egyik feltételét sem teljesíti, mivel az uniós prognosztika egy technikai tévedés miatt a 60 százalékos határ fölé helyezi a GDP-arányos államadósságot (amely a jegybank szerint is csak 59,4 százalék). Továbbá az unió nem gondolja túl ambiciózusnak a hiánykorrekció évi fél százalékpontos ütemét, ezért kemény kritikákra, netán korrekciós ajánlásokra számítottak a bankban. A PM viszont azt várta, hogy Brüsszel egyetért a felzárkóztatási program fő céljaival, és „nem valószínű”, hogy erőltetett módon akarná gyorsítani a hiány lefaragását.

Ezzel együtt a magyar konvergenciaprogramban jelzett hiánycsökkentés ütemét – ami 2005-től a GDP évi 0,5 százalékáról szól – az Európai Bizottság is viszonylag bátortalannak tartja, különösen az erőteljes növekedési előrejelzés fényében. Némi megértést mutatva ugyanakkor megjegyzi, hogy hazánk számára fontos a fiskális politika hitelességének helyreállítása. Ennek előfeltétele pedig az, hogy Budapest elérhető célokat tűzzön maga elé. „A tény, hogy a tervezett hiányt csak 2008-ban kell a GDP 3 százaléka alá szorítani, és akkor is csak egy kis ráhagyással, aggodalomra ad okot” – szögezte le a még májusban benyújtott magyar programot értékelve a bizottság. Így bármilyen kedvezőtlen makrogazdasági és költségvetési fejlemény veszélybe sodorhatja ennek a célnak a teljesítését. Mindez Brüsszel szerint a gyorsított ütemű fiskális kiigazítás mellett szól. Az értékelés az utóbbi két év túlköltekezése mellett azt is „aggasztó jelnek” tartja, hogy a programban beharangozott, a 2005 és 2008 közötti időszakra eső kiadáscsökkentő intézkedések pontos mibenlétére nem derül fény. (A magyar kormány most az ígéri, hogy novemberre kiegészíti a programot, részletesen megadva az intézkedéseket.) A bizottság elemzői ugyancsak a kockázatok között említik, hogy az egész kiigazítási stratégia sikere alapvetően a 2004-es költségvetési cél teljesítésétől függ. Ezért fontosnak nevezik, hogy a kormány tartsa magát ahhoz a szándékához, miszerint a 2004-es deficitcél elérése érdekében szükség esetén pótlólagos kiigazító intézkedéseket hoz.

Uniós szemmel A költségvetési deficit csökkentésére irányuló magyar törekvésekre Brüsszelben vegyes értékeléssel reagáltak: POZITÍVUMOK • Brüsszelben elfogadásra ajánlják a programot • Nem kérdőjelezik meg az évi félszázalékos deficitcsökkentési ütemet AGGÁLYOK • Döntő fontosságú az idei deficitterv betartása • Nincsenek részletezve a tervezett nagyszabású kiadáscsökkentési intézkedések • Túl optimista a középtávú GDP-növekedési prognózis • Kockázatos, hogy csak 2008-ra csökkenne, és akkor is csak kevéssel 3 százalék alá a hiány

TÚLZOTT OPTIMIZMUS. A brüsszeli kételyekre magyarázatul szolgálhat, hogy 2004-re érvényes tavaszi gazdasági prognózisában az Európai Bizottság a magyar kormánynál 0,3 százalékponttal magasabb, a GDP 4,9 százalékának megfelelő költségvetési hiányt jelölt meg. Brüsszel és Budapest a növekedési kilátásokat illetően sem jutott konszenzusra. A magyar makroforgatókönyv a gazdaság 3,5 százalékos erősödésével számol az idén, majd 2008-ig minden évben plusz fél százalékpontos gyarapodással. „Miközben a rövid távú feltételezések hihetőnek tűnnek, a középtávúak inkább az optimizmus felé hajlanak” – állapítja meg a konvergenciaprogram bizottsági értékelése, amely lényegesnek tartja, hogy a kormány által kitűzött kiadási célok teljesüljenek. Brüsszel ezért azt javasolja a magyar kabinetnek, hogy óvatosan fogjon hozzá az adócsökkentésekhez, azokat feltétlenül tegye függővé a tervezett reformok végrehajtásától és a deficitcélok elérésétől.