Úgy tűnik, legalább olyan messze van Washington Budapesttől, mint a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának érvényesítési stílusa az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedétől. Ugyan nehéz a két intézmény között párhuzamot vonni, hiszen méreténél fogva a Fed sokkal jelentősebb szerepet tölt be, fő funkcióik azonban összehasonlíthatók – csakúgy, mint a módszereik.
A Fed példája nyomán megállapítható, hogy nem elég, ha a központi bank vezetője jól ért a makrogazdasághoz, és nem elég, ha jól tud kommunikálni! A siker elengedhetetlen feltététele, hogy karmesterként a pénzügyi-gazdasági élet korrekt, kiszámítható részévé váljon; egyeztessen rendszeresen a pénzügyminiszterrel (sőt talán még a gazdasági miniszterrel is), gyakran szólaljon meg, minden megszólalása tárgyszerű és iránymutató legyen.
TURI FERENC partner, Capitol Consulting Group Stratégiai Tanácsadók
De nézzük csak, mit nem tesz Alan Greenspan? Nem vezet félre, nem jellemzik a 180 fokos fordulatok, nem emel kamatot, ha folyamatosan csökkentést kommunikált, s nem csökkent, amikor előtte emelésről beszélt! Greenspan a piaci várakozásokkal összhangban hozza meg döntéseit. Ezekről folyamatosan és előzetesen tájékoztatja a piacokat, és az évente kétszer benyújtott kongresszusi jelentésbe foglalt irányokat követi, miközben következetesen kommunikálja a szükséges változásokat.
MAGYAR MÓDI. Az MNB az elmúlt másfél év során számos alkalommal avatkozott be direkt módon a piaci folyamatokba. Többször változtatta a jegybanki alapkamatot, számos alkalommal kényszerült intervencióra a devizapiacokon, az inflációs célkitűzései kapcsán többször kommunikálta a módosított várakozásait. Felmerül a kérdés, hogy a váratlan lépések sorozatának teljes mértékben kiszámíthatatlannak is kell-e lennie? Alaptézis, hogy a piacok nem kedvelik a kiszámíthatatlanságot, ennek ellenére a magyar valuta kurzusa az euróval szemben igen volatilis volt az elmúlt másfél évben. Ez egyebek közt a tavaly januári spekulációs támadásoknak, a többszöri kamatvágásnak és -emelésnek, az inflációs célok éven belüli változásának, a forint sáveltolásának, a monetáris és fiskális politika diszharmóniájának, továbbá – nem utolsósorban – a kommunikációs hibáknak volt betudható. Az alapkamattal kapcsolatos lépések meglepték a piacokat, hiszen döntései előtt az MNB azt kommunikálta, hogy a kamat változatlan marad. Kérdés, hogy egy kis nyitott gazdaság esetén mi a fontosabb: a kiszámítható piac és gazdaságpolitika, vagy a hatásosnak ígérkező váratlan döntések, amelyek szélsőséges volatilitással járnak?
INFLÁCIÓS CÉLOK. Nem használt az intézmény tekintélyének és szavahihetőségének az sem, hogy 2003-as inflációs célkitűzését már az év januárjában feladta, és ezt tette a rákövetkező hónapban a 2004-essel is! Természetesen ebben közrejátszik a januári devizapiaci anomália és spekulációs támadás kapcsán végrehajtott többszöri beavatkozás, ezzel együtt megkérdőjelezhető az előzetes tervezés hitelessége. A jegybank tavaly és az idén számos alkalommal változtatta inflációs célkitűzéseit a 2005. évre vonatkozóan, ami szintén a hitelességet rombolja.
A jegybank 2003 során a sáveltolást követően is azt kommunikálta, hogy egy konkrét árfolyamot tart elfogadhatónak az inflációs célok megvalósítása érdekében. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a sáveltolást megelőzően a pénzügyminiszter és a jegybankelnök többször is próbálta a piacot meggyőzni az összhangról, a sáveltolást követően más árfolyamcélokat követett az MNB, illetve a kormány, majd ez után adta fel árfolyamcéljait és -politikáját a központi bank. Ráadásul a kormánnyal közösen elismerte, hogy a sáveltolás hatásai a rossz kommunikációnak voltak tulajdoníthatók. Vélhetően e váratlan bakik következtében reagált a BUX és az euró árfolyama olyan hevesen ebben az időszakban.
Miért próbálkozik oly csökönyösen egy kis ország jegybankja sokszor a piaci várakozásoktól eltérő döntéseivel befolyásolni a piaci mechanizmusokat, ami az olykor téves kommunikációs stratégiája miatt még tovább fokozza a piaci bizonytalanságot? És persze a másik oldalon miért gondolja a mindenkori pénzügy-politikai irányítás, hogy a jegybank csupán a Pénzügyminisztérium kinyújtott karjaként funkcionál?
Míg a távolság az intézmények között pár utcasaroknyi, a kooperációban, úgy tűnik, fényévnyi…
