A világ legnagyobb emberi jogvédő csoportjának 2013-as globális jelentése szerint a különböző okokból vándorolni kényszerülők száma 214 millió, és hatalmas azoknak a migránsoknak száma, akik sem hazájukban, sem a befogadó ország részéről semmiféle védelemben nem részesülnek. A legrosszabb helyzetben a 12 millió hontalan van, akiknek 80 százaléka nő. A hontalanok száma megegyezik olyan világvárosok lakosságáéval, mint London, Lagos vagy Rio de Janeiro.
Tavaly világszerte 15 millió menekültet tartottak hivatalosan nyilván; zömük a fejlődő országokban él. Az EU évente hivatalosan alig 5500-at fogad be közülük tartós letelepülőként – álla a 300 oldalas jelentésben.
Az AI szerint túl sok ország sérti meg az emberi jogokat a bevándorlás megfékezésének jegyében, és az e címen bevezetett intézkedések sokszor messze túllépnek a jogosnak nevezhető mértékű határellenőrzésen. Az EU például olyan határellenőrzési intézkedéseket alkalmaz, amelyek veszélybe sodorják bevándorlók és menedékkérők életét, és az unió nem hajlandó garantálni még a fegyveres konfliktusok és az üldöztetés elől menekülők biztonságát sem. Tavaly is folytatódott az a gyakorlat, hogy az Afrikából hevenyészett vízi járművökön érkező menekülőket visszafordították az európai partoktól, “a határok szent és sérthetetlen mivoltára hivatkozva”.
A szervezet szerint nem jár el humánusabban az Egyesült Államok sem: évente átlagosan kétszáz olyan menekült hal meg, aki sivatagos területeken átkelve próbál bejutni Amerikába, mivel az amerikai határőrizeti hatóságok a szuverenitás védelmének jelszavával módszeresen áthatolhatatlanná teszik a határ biztonságosabban átjárható szakaszait.
A 2013-as világjelentés adatai alapján az elmúlt egy évben 112 országban alkalmaztak kínzást és más embertelen bánásmódot az őrizetesekkel szemben; ez a világ országainak 70 százaléka.
A véleménynyilvánítás szabadsága 101 országban – a világ országainak csaknem kétharmadában – szenvedett csorbát. Az Amnesty International nyolcvan országban dokumentált igazságtalan bírósági eljárásokat, 57 országban tartottak fogva lelkiismereti okokból elítélteket, és a szervezet tudomása szerint tavaly 50 ország belbiztonsági szolgálatai követtek el emberöléseket nem háborús körülmények közepette.
Az ENSZ tehetetlen Szíriában
A szíriai konfliktussal kapcsolatban az AI jelentése élesen bírálja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amiért a testület a halálos áldozatok egyre növekvő száma ellenére sem volt képes a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseket hozni. Az emberi jogi szervezet kiemeli a BT állandó tagjai közül Oroszország és Kína szerepét, e két ország ugyanis a jelentés szerint rendre a szíriai szuverenitás tiszteletben tartására hivatkozva védelmezi a Biztonsági Tanács tétlenségét.
Az AI közölte: adatai szerint Szíriában a hatóságok a kínzás és egyéb embertelen bánásmód 31 különböző formáját alkalmazzák civilekkel és felkelőkkel szemben. A szíriai konfliktus miatt eddig 1,4 millióan menekültek külföldre, további négymillióan kényszerültek elhagyni lakhelyüket az országon belül.
Az emberi jogi szervezet jelentése menthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezi az állami szuverenitás tiszteletben tartásán alapuló tétlenséget, nem csupán a szíriai vérontás, de például az észak-koreai éhínség, vagy – történelmi visszatekintésben – az 1994-es ruandai népirtás esetében is.
Halálbüntetések 21 országban
A jelentés a kedvező jelenségek között emeli ki, hogy 2012 végére a világ országainak több mint kétharmada már eltörölte a halálbüntetést. Halálos ítéleteket 21 országban hajtottak végre tavaly. Kínában továbbra is több elítéltet végeznek ki, mint a világ összes többi országában együttvéve. A szervezet azonban – tekintettel arra, hogy a kínai hatóságok államtitokként kezelik a kivégzések számát – az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ezúttal sem közölt statisztikát vagy becslést a Kínában kivégzettek számáról.
Oroszországgal kapcsolatban a 2013-as jelentés azt állapítja meg, hogy az orosz hatóságok gyakorlatszerűen represszióval válaszolnak az egyre erőteljesebben megnyilvánuló, de békés politikai tiltakozásra is. Változatlanul széleskörű emellett a faji, etnikai, nemi, vallási és politikai alapú diszkrimináció, és folytatódik az emberi jogi aktivisták hatósági zaklatása.
A véleménynyilvánítás szabadságát egyre szűkebbre szabják a hatósági korlátozások, és az orosz média nagy része – néhány csekély példányszámú sajtóorgánum kivételével – gyakorlatilag állami ellenőrzés alatt állt tavaly is. Az állami televízió rendszeresen fő műsoridőben sugároz a kormány bírálóinak lejáratását célzó programokat – áll az AI csütörtöki jelentésében.
Szlovákiával kapcsolatban az Amnesty International kiemeli, hogy folytatódik a roma lakossággal szembeni diszkrimináció, és az ország egész területéről érkeztek jelentések romák kényszerkilakoltatásáról. A szervezet szerint a szlovák kormány nem sok haladást ért el a romák módszeres diszkriminációjának felszámolásában.
