Sajátos jelenségre figyelhet fel az, aki manapság azt nézi, kik vezetik újabban a szerb fővárosban a luxusautókat. A volán mögött feltűnően gyakran látni csinos, fiatal hölgyeket. Az autók tulajdonosai közül sokan a különböző szerbiai börtönökben ülnek, nem pedig a limuzinok vagy terepjárók bőrülésein.
Zoran Zsivkovics kormányfő. Tiszta vizet öntöttek a pohárba
MILLIÁRDOS AKCIÓ. A Zoran Gyingyics kormányfő elleni gyilkos merénylet után a belgrádi kormány által március 12-én kihirdetett szükségállapotot április 22-én megszüntették. Ez idő alatt tízezer embert állítottak elő, közülük 4500-at helyeztek előzetes letartóztatásba mintegy 5600 bűncselekménnyel összefüggésben. Mint Natasa Micsics megbízott szerb köztársasági elnök kijelentette: “Felszámoltuk Milosevics bűnözési gépezetét.” A döbbenetes számokat produkáló “Kard” művelet nem kevés pénzt emésztett fel. Csupán a börtönök bővítése, korszerűsítése félmilliárd dinárba (mintegy 2 milliárd forint) került, a teljes költség pedig 1,6 milliárd dinárt tett ki. “Senkinek sem kell ezt a pénzt sajnálni, hiszen a pénzt a lehető legfontosabbra költöttük” – jelentette ki Bozsidar Gyelics pénzügyminiszter. Ráadásul nem sokkal a Gyingyics-merénylet után a spanyol kormány 50 millió, Párizs pedig 35 millió eurós hitel felajánlásával nyújtott segítséget a nehéz helyzetben lévő Szerbiának. Egyidejűleg a Világbank a 2003-as évre 540 millió dolláros hosszú lejáratú, kamatmentes, késleltett visszafizetésű hitelt hagyott jóvá, amiből 280 millió már június végéig meg is érkezik Belgrádba. Mi több, a Világbank washingtoni központjában járt szerb kormányküldöttség már a pénzügyi szervezet 2004-2006-os szerbiai terveit illetően is jó híreket kapott. Az immár pénzben is kifejezett nyugati elismerés nyilvánvalóan annak szól, hogy a korábban a szerbiai demokrácia egyszemélyes letéteményesének tartott Zoran Gyingyics meggyilkolása után a rendszer nemhogy nem omlott össze – hiába remélték azt a merénylők -, ellenkezőleg, egyenesen megerősödött. A legfrissebb közvélemény kutatások alapján a szerbek bizalma az államban és intézményeiben jelentősen megnövekedett – köszönhetően a merénylet utáni határozott fellépésnek, illetve a rendőrség valóban látványos sikereinek. Ám nem kevésbé köszönhető mindez a Gyingyics utódjaként miniszterelnökké kinevezett Zoran Zsivkovics személyének. Karizmája és retorikai képessége ugyan nem ér fel elődjéével, de a közvélemény ugyanolyan tehetséges szervezőnek, irányítónak tartja. Külön erénye, hogy pontosan a Gyingyics által kijelölt úton halad, azaz a gazdasági kérdéseket mindennél fontosabbnak tekinti. Igaz, ha mindez a közeli jövőben netán “túlzott” megszorításokkal jár, elemzők szerint hamar elpárologhat a határozott rendteremtés révén szerzett népszerűség.
ERÉNY. Bár a merényletet követő napokban érezhetően csökkent az érdeklődés a szerbiai befektetések iránt, a privatizációs program egy percre sem állt le: naponta három-négy kisebb vállalkozás kerül magánkézbe az árverések során. A nagyobb jelentőségű cégek privatizációja is új lendületet kapott. Lélektanilag a legjobb pillanatban, április 1-jén írták alá például a szerződést a szmederevói Sartid acélmű eladásáról. A csődeljárás alá vont cégért a US Steel 23 millió dollárt fizetett ki, s további 150 milliós befektetési tervet terjesztett elő. A két sláger azonban a dohányipar és a Beopetrol olajtársaság tendere lehet. A dohányipari privatizációban a British American Tobacco (BAT) és a Philip Morris a két legnagyobb név. A Szerbia második legnagyobb üzemanyag-kiskereskedelmi cégéért folyó vetélkedésben pedig akár a magyar Mol is érdekelt lehet, előreláthatólag olyan ellenfelekkel szembekerülve, mint a régióban igen aktív osztrák OMV vagy az orosz LUKoil, de elemzők szerint nem kizárt, hogy akár még a holland-brit Royal Dutch/Shell is szorítóba áll.
