 |
| A Danubius stúdiójában. A rádió stratégiája valószínűleg marad. |
Harmincmillió euróért (7,6 milliárd forintért) kel el a legnépszerűbb magyar kereskedelmi rádió: az Advent International kockázatitőke-társaság ennyit fizet a Danubiusért. Az idei legnagyobb hazai kockázatitőke-befektetés a Mezzanine Management Central Europe hitelfinanszírozásával jön létre. A vételárat a jelek szerint több részben fizetik ki, ugyanis az eladó, a brit GWR Group azt közölte, hogy hozzá csak 18 millió font készpénz, azaz mintegy 25 millió euró (6,2 milliárd forint) folyik be. A tranzakció még nem zárult le, így az érdekelt felek titkolóznak, és sok még a bizonytalanság az eladás körül.
A GWR hírül adta, hogy “két szimultán tranzakcióban” összes magyarországi érdekeltségét eladja. Ez annyit jelent, hogy megválik a Roxy Rádiótól is, de a Figyelő információi szerint ez az ügylet sem fejeződött be lapzártánkig. Az sem egyértelmű, hogy csak a GWR, vagy a Danubiust működtető Országos Kereskedelmi Rádió (OKR) Rt. másik két tulajdonosa is megválik-e részesedésétől.
A számos rádiót birtokló GWR Group 127 millió font forgalom mellett 14,8 millió font veszteséggel zárta a tavalyi üzleti évet. A társaság ezért az Egyesült Királyságbeli állomásaira kíván összpontosítani, és sorra szabadul meg külföldi befektetéseitől. A magyarországi tranzakció az utolsók közt van a sorban, immár csak egy salzburgi rádió van a GWR birtokában az eladásra szánt adók közül. A bevételből adósságaikat csökkentik. “Sikerült lényegesen magasabb áron végrehajtani ezt a kulcsfontosságú ügyletet, mint azt eredetileg terveztük” – tudatja Ralph Bernard, a társaság elnöke a GWR közleményében. A cég szerint a magyarországi érdekeltség bevétele 9,4 millió font (3,2 milliárd forint) volt az utolsó egy évben, míg a veszteség fél millió fontot (172 millió forint) tett ki.
 |
KOCKÁZATOS PIAC. A számos európai médiumba, hazánkban pedig az Elenderbe, az Euronetbe, a Synergonba és a Hajdú-BÉT-be befektető Advent International optimista, s a Danubiustól a hallgatottság és a reklámbevétel növekedését várja. “A befektetés kiváló lehetőséget teremt számunkra, hogy a rádió fejlődését biztosítva részesedjünk a magyar gazdaság növekedéséből” – vélekedik Tóth Zoltán, az Advent ügyvezető igazgatója. A jövőre vonatkozó konkrét elképzeléseikről azonban az Adventnél egyelőre nem nyilatkoznak.
A Figyelő által megkérdezett médiaszakemberek nem számítanak fordulatra a rádió stratégiájában, arra pedig még kevésbé, hogy a tranzakciónak komolyabb hatása lenne a hazai rádiós piacra. “Egy sikeres médiumnál a tulajdonosváltás nem okoz forradalmi változásokat” – mondja Németh Béla, az Initiative Media Kft. ügyvezető igazgatója. A “sikeresség” azonban inkább a népszerűségre értendő, hiszen a Danubius a koncesszió ötödik évében még mindig veszteséges volt, annak ellenére, hogy a leghallgatottabb országos adó. Ez annak tudható be, hogy a hazai reklámpiacon a rádióknak meglehetősen csekély, mintegy 5-6 százalékos az együttes részesedésük, szemben a Nyugat-Európában szokásos 8-9 százalékkal. “A televíziók árai viszonylag alacsonyak, s a rádió hatékonysága nem vetekszik a tévéével” – jegyzi meg Mező László, az OMD Hungary ügynökség médiakapcsolati igazgatója. A kereskedelmi tévék bonyolult kedvezményrendszere miatt ugyanis egy rádiós kampány manapság alig olcsóbb, mint a televíziós. Egy auditív kampány pedig önmagában többnyire nem áll meg, kivéve az olyan speciális célcsoportokat, mint például az autóban rádiózók. Jó kiegészítője lehet viszont a tévéspotnak: aki a képernyő után a rádióban is találkozik a hirdetéssel, úgy emlékszik vissza rá, mintha a tévében látta volna.
 |
TÚLBECSÜLT DÍJAK. A hazai rádiós piac kedvezőtlen alakulása volt az oka a Sláger Rádió és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) között kirobbant vitának is: 1997-ben, a frekvenciák elosztásakor ugyanis a pályázók túlbecsülték a lehetséges reklámbevételeket, s irreálisan magas koncessziós díjat kínáltak fel. Pedig az OKR-nek szerencséje volt: olcsóbban, 4,12 milliárd forintért jutott a Danubiushoz, mint a frekvenciáért a legtöbbet, 4,6 milliárdot kínáló Hungária (később Sláger) Rt. Az ORTT ugyanis így többet kapott a két megpályáztatott országos frekvenciáért együtt, mint ha külön-külön a legtöbbet ajánló társaságnak értékesíti azokat. A Slágernek ráadásul egy addig használatlan frekvenciát kellett bevezetnie 4,05 milliárd forint koncessziós díj ellenében, s ez is közrejátszott abban, hogy később megtagadta a díj fizetését. A Danubius – habár fizetett – szintén felpanaszolta, hogy ilyen piaci feltételek között nem lehet kitermelni a koncessziós díjat. Végül mindkét adónak sikerült kedvezőbb feltételeket kicsikarnia az ORTT-nél, s ígéretet kapni arra, hogy a következő, 2004-es elbíráláson már olcsóbban jutnak a frekvenciához. A Sláger utólag törleszti az elmaradt befizetéseket.
Az egyezség javítja majd a két országos kereskedelmi rádió gazdasági helyzetét, de azért szükségük lesz a bevételek növelésére is. Abban reménykedhetnek, hogy ha a reklámidejük telítődéséhez közeledő kereskedelmi tévécsatornák felemelik áraikat, az esetleg a rádió felé fordíthatja a hirdetőket.
