Gazdaság

Közös erővel

A legszegényebb önkormányzatok is figyelik az uniós pályázati lehetőségeket, ám pénzük nincs a projektek kidolgozására.


Közös erővel 1
Kunszentmárton. Itt is éltek a külső segítséggel, mert pályázatírásra se pénzük nincs, se kapacitásuk.

Ez az utolsó alkalom, ha most nem döntenek, végleg elesnek az egymilliárd forintnak megfelelő uniós támogatástól! – figyelmeztette a környezetvédelmi tárca szakembere a dél-alföldi régió településeinek polgármestereit a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt. A tanácskozás reggelén a polgármesterek magukra zárták az ajtót, az ebéd is délutánra csúszott, de nem bánták, mert végül megállapodtak a hulladéklerakó építésének helyszínéről, s a költségek viseléséről. Az egyeztetés során arra döbbentek rá, amire egyébként az uniós pénzek mindenkit “megtanítanak”: a szűk politikai és területi érdekeket félretéve, kizárólag összefogással lehet sikeres pályázatot készíteni.

Ez azonban nem mindig egyszerű. A Figyelő által megkérdezett somogyi és borsodi falvak elöljárói arról számoltak be, hogy kemény verseny folyik nemcsak az uniós, hanem a hazai állami pénzekért is. Néhány tízmillió forintért lobbiznak a megyei területfejlesztési tanácsoknál, hogy út épülhessen, vagy felújíthassák az iskolát. “Nem is elsősorban a pártkapcsolatok, mint inkább a személyes ismeretségek számítanak” – fogalmazott egyikük, bár véleménye szerint hosszabb távon már érvényesül a területileg kiegyensúlyozott támogatás. Arra ugyanis figyelmet fordítanak a regionális ügynökségek, hogy egy-egy település ne fejlődhessen a többi rovására. Átmenetileg azonban “kilenghet az inga” a sikeresen lobbizó önkormányzatok javára.

A részrehajlás gyanúja a közelmúltban rávetült az uniós források elérését szolgáló Pályázat Előkészítő Alapra (PEA) is (a hivatalról lásd külön írásunkat), amelyet azonban kategorikusan visszautasított a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala (NFTH). Sajtóhírek szerint az alapot kezdetben azért kísérte érdektelenség, mert a polgármesterek egy része úgy vélte, úgyis politikai alapon választják ki a nyertes projektötleteket. Ami az érdektelenséget illeti: május végéig lehetett a fejlesztési elképzeléseket a Promei KHT-hoz eljuttatni, úgy tudni, több mint 2 ezer javaslat érkezett. A politikai elfogultságot pedig az NFTH arra hivatkozva cáfolta, hogy nem egyetlen “megkörnyékezhető” bizottság dönt, hanem szakmailag és társadalmilag is elfogadott helyi, regionális és ágazati minisztériumi szakemberekből álló testületek értékelik a beérkező pályázatokat. “A grémiumok összetétele és elbírálási szempontjai kizárják a politikai szándékok érvényesülését” – fogalmazott lapunknak Dobrev Klára, az NFTH elnökhelyettese.




Pályázati határértékek
 • Önkormányzati fejlesztési célú projekteknél minimum 100 millió forint
• A települések részéről 10-40 százalékos önrész (általában 25 százalék)

TAKARÉKOS SZEMLÉLET. Számos település, akárcsak az adóbevallásnál, az utolsó pillanatra hagyta a pályázatok benyújtását. A debreceni önkormányzat közbeszerzési osztályának főtanácsadója, Nyulasi András elmondta, hogy a cívis város is csak a múlt héten juttatta el a Promei Kft.-hez pályázati anyagát. Debrecen összesen 9 – infrastrukturális, informatikai és humánerőforrás fejlesztési célú – projektötletet nyújtott be egyebek között az elektronikus közigazgatás kiépítésére, új autóbusz-pályaudvar építésére és a hátrányos helyzetű népesség felzárkóztatását segítő program indítására. Debrecen több sikeres uniós pályázattal is büszkélkedhet, ennek keretében épül 5,5 milliárd forint értékben három regionális szemétlerakó, készülhet el 2 millió euró támogatásból az ipari övezet gyűjtő útja, s fejleszthetik 532 ezer euró értékben az ipari park infrastruktúráját. A város tehát rendelkezik uniós kérdésekben jártas munkatársakkal, mégis örült, hogy a PEA keretében szakértőket közvetíthetnek ki hozzá.




Zárul a PEA-projekt
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Magyarország a csatlakozás pillanatától 2006-ig összesen 1200-1500 milliárd forint értékű fejlesztést valósíthat meg EU-forrásból. Ahhoz, hogy a pénzt valóban lehívhassuk, a pályázatírás már most, a teljes jogú taggá válás előtt megkezdődik. Phare forrásból 6 milliárd forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy a Projekt Előkészítő Alaphoz (PEA) beérkezett ötletekből uniós pályázatírás terén képzett és tapasztalt szakértők olyan komplett csomagokat készítsenek, amelyeket a csatlakozást követően rögtön be lehet nyújtani Brüsszelhez. Az még nem dőlt el, hogy az EU-hoz már januártól, vagy csak a csatlakozás másnapjától, azaz 2004. május 2-ától lehet a pályázatokat beadni. A szakértői csoportok kiválasztása is megkezdődött, s mivel a strukturális alaphoz magyar nyelven kell a pályázatokat továbbítani, ez “rendes piacvédelmet” biztosít a magyar uniós szakértők számára. A beérkezett projektötletek közül a kidolgozásra érdemes 600 legjobbat ősszel hirdetik ki.

A 9 ezer lakosú Kunszentmárton elöljárói is éltek a PEA lehetőségével, annál is inkább, mert mint Szabóné Horváth Ilona aljegyző megjegyezte, épp elég a napi feladatokat teljesíteniük, pályázat írására se pénzük, se kapacitásuk. Arra a kérdésre, hogy mi hiányzik a településről, meghökkentő választ adott. “Könnyebb számba venni, mi van, mint hosszasan sorolni, hogy mi nincs.” Elsősorban az önkormányzati informatikai rendszert szeretnék fejleszteni ( mindössze néhány számítógéppel rendelkeznek, azok is elavultak), s a vízvezeték-hálózatot korszerűsíteni, mert szinte minden hónapra jut csőtörés. A település vezetőinek szemlélete újabb meglepetéssel szolgál. Ma, amikor minden önkormányzat “sír”, hogy kevés a pénz, s a többnél is több kell, az aljegyző asszony azt mondja: “Sokalltuk, hogy 125 millió forint értékű pályázatot kellett benyújtanunk; azt gondoltuk, nem tudunk ekkora értékű projektet felmutatni.” Magyarázatként annyit tett hozzá, mivel évek óta szűkös forrásokból gazdálkodnak, akkor is takarékos szemlélet jellemzi őket, ha más pénzét költhetik.

Az aljegyző és a debreceni főtanácsos is azon a véleményen volt, hogy az uniós források felhasználása nem valósulhat meg partnerség nélkül. A strukturális és kohéziós alapokhoz benyújtható projektek alsó határa ugyanis legkevesebb 100 millió forint körül van. A regionalitás elvét valló Brüsszel felé amúgy is ki kell domborítani a partnerséget, s a minimum 10 százalékos önrészt is nehéz lenne egyetlen önkormányzatnak önállóan teljesítenie.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik