A hazai gazdaság növekedési ütemének mérséklődése valószínűsíthetően 2007 negyedik negyedében érte el mélypontját, ezt követően lassú, folyamatos élénküléssel számol az Ecostat elemzése. 2008-ra a GDP 2,5 százalékos, 2009-re 3,2 százalékos növekedését várják.
A gazdaságot folyamatosan költségsokkok érik, amelyek a 2008. évi pénzromlás ütemét erősítik. A fogyasztói árak várhatóan 6 százalékkal nőnek az idén, 2009-re 3,9 százalékos emelkedést prognosztizál az Ecostat.
Enyhe reálkereset növekedés
2008-ban a bruttó keresetek 7,6 százalék körüli emelkedésével, a reálkeresetek kismértékű növekedése várható. A fiskális szigor mérséklődésével és új költségvetési források bevonásával a lakosság fogyasztása az idén fél százalékponttal bővülhet. A háztartások pénzügyi várakozásai valamelyest javulnak. A lakosság egy része pozitívabban tekint a jövőbe, mint az elmúlt másfél évben, többségük azonban foglalkoztatási, megtakarítási kilátásait tekintve továbbra is pesszimista – állapítják meg.
2008-ban a foglalkoztatottak száma jó esetben stagnálni fog. A munkanélkülieknél kisebb mértékű, mintegy 0,2 százalékos emelkedéssel számolnak.
Mérséklődő hiány, marad a kamatszint
2008-ban az államháztartás hiányának 1,7 százalékpontos csökkentésével lehet számolni, döntően a kiadási oldal szűkítésével – véli az Ecostat. Ennek eredményeképpen idén a deficit GDP arányosan 3,9 százalék lehet. Ezt a számot azonban számos bizonytalanságot módosíthatja, így a vártnál esetleg alacsonyabb gazdasági növekedés, de az önkormányzatok eladósodottsága is veszélyeket hordoz – állapítják meg.
A monetáris politikát változatlan kihívás elé állítja a folyamatos inflációs nyomás és a lassuló növekedés egyidejűsége. A hazai valuta az elmúlt 4-5 hónapban a másik három visegrádi deviza erősödésével ellentétben gyengült.
A forint piacon a sáveltörlést követően erősödnek a jegybanki kamatemelést szorgalmazó vélemények. A cél felett lévő infláció, a gyengülő forint, és az emelkedő benchmark kamatok hatására a jegybank esetleg emelni fogja az irányadó kamatlábat, de az év második felében a dezinfláció hatására az irányadó ráta visszatérhet a 7,5 százalékos szintre.
Elengedhetetlen reformok
A külső gazdasági környezet negatív hatásainak mérséklésében fontos szerepe lehet a kormány intézkedéseinek és az uniós támogatások felhasználásának – állapítja meg az Ecostat. Ezek az év második felében lendületet adhatnak a magánszektor beruházásainak is. A kormány ezt olyan vállalkozás-fejlesztő programokkal igyekszik támogatni, amelyek elsősorban a kis- és középvállalkozások versenyképességét javítják.
A strukturális reformok folytatása elengedhetetlen – emeli ki az Ecostat, ezzel kapcsolatos reményeiket a külföldi elemzők is hangsúlyozzák. A nagy ellátórendszerek átalakításában elsősorban a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás reformjára koncentrált a kormány, de bíztató lépések történtek a pénzügyileg fenntartható nyugdíjrendszer kialakításában is.
