A lap mélyebb elemzést nélkülöző írásában leszögezi: az egykori csodagazdaságnak számító Magyarországon jelenleg a politikusok rövid távú érdekek alapján tevékenykednek, az ország számára életfontosságú alapvető reformokat pedig csak halogatják.
Az Economist ezzel kapcsolatban megemlíti a március 9-i népszavazást, melyen a választók elutasították a tervezett kis összegű egészségügyi és oktatási hozzájárulást. A választás eredménye egyértelmű győzelem volt a jobboldali Fidesz számára.
De még más probléma is maradt az országban, írja a lap: a régióban Magyarországon a legmagasabbak az adók, a munkavállalók 20 százaléka fizeti be a jövedelemadó 80 százalékát, sőt a munkaadók 30 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnek, noha a dolgozók is fizetnek, az adójogszabályok pedig folyamatosan változnak. Sok magyar pedig kijátssza az egész rendszert: a feketegazdaság a bruttó nemzeti össztermék 18 százalékát is eléri.
A visszaeső külföldi beruházások, a magas adók és a bizonytalan gazdasági környezet miatt egyre kevesebb profitot forgatnak vissza a beruházásokba – idézi a lap Gargyán Esztert, a Citigroup elemzőjét.
A cikk szerzője szerint az egész EU-ban a magyar gazdaság fejlődik a legkevésbé, 1,3 százalékával “Románia, de még megalázóbb módon Szlovákia mögött kullog”.
A cikk végén az Economist arról ír, hogy az “ifjúkommunistából milliárdossá váló” Gyurcsányak egy éve van arra, hogy rendbehozza saját és pártja renoméját, különben elveszíti pozícióját.
A lap egyetlen pozitívumot említ hazánkkal kapcsolatban: a büdzsé hiánya a 2006-os 9,6-ról 5,4 százalékra esett tavaly, és van még remény arra, hogy az idén tovább csökken. Azonban a népszavazás eredménye veszélyezteti a további reformokat, így Magyarország messze lemaradhat a reformok jelenlegi sztárjával, Szlovákiával szemben.