Feszült várakozás és spekulációk előzik meg a leendő jegybankelnök megnevezését. Március elsején ugyanis lejár Járai Zsigmond mandátuma, akit még Orbán Viktor korábbi miniszterelnök nevezett ki 2001 tavaszán. (Ő egyébként lényegesen hosszabb időt hagyott a jelöltnek és a piaci szereplőknek is a felkészülésre, mint amennyit most Gyurcsány Ferenc hagy, a fideszes politikus már 2000. december 13-án a Magyar Rádióban megnevezte Járai Zsigmondot.)
A hatéves periódus leteltéhez közeledve most viszont érthetően nagy a kíváncsiság az utód személyét, illetve az általa képviselt monetáris politika főbb irányvonalait illetően. Szakmai berkekből ezidáig több mint féltucat banki szakember neve merült fel, mint esélyes jelölté, abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy gyökeres fordulat egyiküktől sem várható a monetáris politikában, az MNB inflációs célkövetési rendszerén ugyanis vélhetően egyetlen jelölt sem változtat. (Jóllehet ebben nemcsak az elnöknek, hanem a szintén több személyi váltás előtt álló Monetáris Tanácsnak is beleszólási joga lesz.)
Mindenesetre piaci elemzők szerint Simor András, a Deloitte CEE elnök-vezérigazgatója (korábban tőzsdeelnök) lehet a befutó (őt vélhetően a piac is megnyigvással fogadná), de nem lenne nagy meglepetés Surányi György korábbi jegybanelnök és Karvalits Ferenc, az FHB elnöke sem. Többen emlegetik még Hamecz Istvánt, a nemzeti bank ügyvezető igazgatóját és Bodnár Zoltánt, a Magyar Export-Import Bank vezérigazgatóját is. Mellettük még felmerült Király Júlia, Várhegyi Éva és Felcsuti Péter neve is, igaz, nekik nincsen monetáris tapasztalatuk. Monetáris tapasztalata egyébként Simor Andrásnak sincsen, a többiek viszont több-kevesebb időt eltöltöttek a központi bankban.
