Orbán Viktor szerint nem három-, hanem hétéves a kormánya, mivel az ő fejében világos összefüggés van a két kormányzás között. Cseh Tamás azt énekli ugyan egyik lemezén, hogy “fejemben összekeverednek féldecik s kormányzatok”, de ő még nem tart itt. Sokat szenvedett, erőlködött, rengeteg energiájába került 1998 és 2002 között, hogy korlátok között, örökölt korlátok között kellett dolgozni.
“Most nem arról beszélek, hogy nehéz helyzetet örököltünk – mert ha az ember könnyű helyzetet örökölne, akkor nem küldenék el az előző kormányokat, tehát hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy általában nehéz helyzetet öröklünk, amikor ellenzékből visszahívnak bennünket kormányozni –, hanem az adott gondok és bajok megoldására a választható eszközök és módszerek szűkösen álltak rendelkezésre” – fogalmazott a kormányfő.
Szerinte az egész rendszerváltás egy zavaros alkotmányos és jogi helyzetet teremtett. Habár “világos volt, hogy A és B pont között van egy egyenes, rövid út, de a szokások, a jogszabályok, a félreérthető alkotmányos rendelkezések miatt csak kerülőutakon lehetett közlekedni”. Ebből a szempontból változás a 2010-es kormányzás. A kétharmados parlamenti többséget azért kapták, hogy az emberek élete könnyebb legyen, a bajokat kijavíthassák.
A kormányfő azt mondta: ebből a szempontból nincs mód arra, hogy akár egyetlen kisebb vagy nagyobb hibáért másra háríthassák a felelősséget, hiszen minden eszközt a kezükbe adtak az emberek ahhoz, hogy megoldjuk azokat a gondokat, amelyeket ők megoldandónak ítéltek. Voltak szép és sikeres döntéseik és voltak olyanok, amelyek kevésbé állták ki az élet próbáját.
Szerinte összességében azt nem lehet cáfolni, hogy az előző szocialista kormányok által itt hagyott, a gödör mélyére lökött Magyarországot és magyar gazdaságot felhozták a felszínre, lehetőségeket és távlatokat nyitottak az ország előtt. “Nagyon nehezen élünk. De Magyarország az egyik legígéretesebb jövővel rendelkező gazdasága az uniónak, ezt szerintem még a kritikusaink sem vonják kétségbe, föltéve, ha a józan ész szabályai még számítanak” – mondta.
A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy 2008-ban az országot lényegében lélegeztetőkészülékre helyezték, nem a saját lábunkon álltunk, nem mi termeltük meg azt a pénzt, amivel működtettük az országot, félgyarmati sorban volt az ország, önállóságának több mint felét elvesztve. “Most ennek vége van. Mi vagyunk az egyetlen olyan ország”, amely képes volt arra, hogy egy ilyen nagy nemzetközi segélyprogramból kijöjjön”.
Orbán Viktor a gondok közé sorolta, hogy noha nőtt a munkahelyek száma, többen dolgoznak, a munkanélküliség is kisebb, de még mindig nem tudták a gazdaságban már meglévő munkaerőigényt összekötni a munkaerővel. “Tehát nemcsak munkanélküliség van Magyarországon, hanem közben bizonyos szakmákban nem tudjuk kiszolgálni a gazdasági élet vállalkozóit, nem jutnak munkaerőhöz”.
A kormányfő abban is bízik, hogy aki dolgozni akar, és munkából akar megélni, az nagyon közel van ahhoz, hogy meg is tehesse ezt. Még nincs mindenkinek elérhető munkahely, de 2013 végére, ha máshogy nem, hát a közmunka bővítésén keresztül Orbán Viktor szeretné azt mondani a magyar embereknek, hogy aki dolgozni akar Magyarországon, az dolgozhat. Nem föltétlen azt, amit szeretne, és nem ígéri, hogy föl fogja vetni a pénz, de lehetőséget kap a közmunkára.
Fotó: Neményi Márton
A miniszterelnök úgy látja a fogyasztás növekedését csak diktatúrában lehet vállalni, ám ő a demokráciát a magyar társadalmi élet alapelemének tartja. Szerinte a magyar emberek született szabadságharcosok, vágynak ugyan a rend után, de folyamatosan kérdéseket tesznek fel azzal kapcsolatban, hogy nem avatkoznak-e be a kelleténél mélyebben az ő életükbe, és ha úgy érzik, igen, azonnal ellenállnak.
Orbán Viktor megismételte, abban hisz, hogy ott kell hagyni a pénzt az embereknél, amennyit csak lehet, aztán majd ők eldöntik, hogy mit tesznek vele. Amikor adócsökkentést adnak, akkor ő nem akarja befolyásolni őket azzal, hogy mire költsék, csak annyit akar, hogy több pénzük legyen. “A kormányzásunk értelme végül is az, hogy az embereknél több pénz maradjon, aztán majd ők eldöntik, mit tesznek vele”.
Ha lesz egy számjegyű személyi jövedelemadó Magyarországon, az a kormányfő szerint 9-es lesz, Magyarország egy olyan ország, ahol akkor járunk a legjobban, ha az emberekre nem akkor vetjük ki az adót, amikor megkeresik, hanem akkor, amikor elköltik. Ha azt akarjuk, hogy dolgozzanak az emberek, ha ösztönözni akarjuk arra, hogy munkát vállaljanak, hogy lássák a munkájuk értelmét, akkor nagyon alacsony jövedelemadót kell kiszabni – tette hozzá,
A miniszterelnök szerint a forgalmi adóból származó bevételek növelése nem föltétlenül jelent magasabb kulcsot. Ha több pénzt költenek az emberek, akkor a forgalomból több pénz is jön be. Nincs olyan összefüggés, hogy egy szjakulcs-csökkentés csak áfakulcsnöveléssel együtt képzelhető el. Ha a gazdaság teljesítménye kalkulálhatóan és tartósan javul, tehát nő a gazdaság, akkor ugyanolyan kulccsal több bevételhez lehet jutni, tehát nem kell kulcsot emelni.
Orbán Viktor úgy látja, egyelőre semmi okuk, hogy hozzányúljanak a jövedelemadó-rendszerhez. Ki lehet gondolni a mainál jobbnak ígérkező rendszereket, de kell hozzá erő, hogy meg tudják csinálni. Részben politikai erő, hogy jogszabályokat alkossanak, parlamenti többséget legyen hozzá, megvitassák a társadalommal, másfelől pedig kell erő, hogy letörjük az ellenállást.
Egy bankadónál is szembe kellett menni az európai bankrendszerrel vagy a rezsicsökkentésnél, a multiadónál azért a világ nagy, nemzetközi cégei fölvonták a szemöldöküket. A rezsinél kifejezetten óriási ellentámadást indítottak velünk szemben. Orbán Viktor azt gondolja, ahhoz még nem elég erős az ország, hogy a jövedelemadóját érzékelhetően csökkentse. Ehhez még erősödnünk kell.
A kormányfő a túlzottdeficit-eljárásról azt mondta, a költségvetési hiányt és a pénzügyeinket nem azért kell ellenőrzés alatt tartani, mert “Brüsszelben lángpallossal kerubok sorakoznak. Azért kell megtennünk, mert nem léphetünk bele abba a csapdába, amibe a szocialisták vezették az országot, hogy többet költünk, mint amennyit képesek vagyunk megtermelni, hiteleket veszünk föl, eladósodunk, és a végén összeomlik az ország.”,
Orbán Viktor közülte, a zárolásokhoz nem nyúlnak egészen addig, amíg a gazdasági növekedés nem lesz elfogadható szintű, a reklámadót be szeretnék vezetni. Attól azért hátráltak vissza többször is, mert attól féltek, hogy ez a közeg majd ellenük fordul, és akkor nem lesz korrekt velük, nem azt fogja eljuttatni az emberekhez, ami a valóság, meg amit mondanak.
A kormányfő most úgy véli, nem volt helyes várni, eljött a pillanat, hogy a nagy profitot termelő médiának is szerepet kell vállalni a közteherviselésben, ezért úgy igazságos, hogy a kicsik nem adóznak, tehát kisrádiók, kistévék, azok nem fognak adót fizetni, de akik komoly extraprofitot húznak, azok, úgy, mint minden más ágazatban, most adózni fognak július 1-jétől.
A kormányfő elárulta, néhány percre azért kellett megszakítani a felvételt, mert a szlovák miniszterelnök fölhívta, hogy boldog születésnapot kívánjon. Mint mondta: ez is jelzi, hogy olyan kultúrát sikerült létrehozni, ami az összes ügy baráti hangon történő megtárgyalását lehetővé teszi úgy, hogy közben ne hazudjuk azt – sem egymásnak, sem magunknak, sem a világnak –, hogy nincsenek nehezen vagy egyáltalán nem megoldható kérdések is közöttünk.
Fotó: Kummer János
Orbán Viktor saját harcairól elárulta, hogy őt a munkában nem zavarja meg, lelki nyugalmából sem billenti ki és az önbizalmát sem vágja vissza, ha néhány nagyobb állam vezetője összehúzza a szemöldökét vagy Brüsszel ráncolja a homlokát. Mielőtt nemzteközi konfliktust válla, pontosan beazonosítja, mi a magyar emberek érdeke. Nem szereti azokat a politikusokat, akik a harcért harcolnak. Filozófiája katonai természetű, úgy hangzik, a jó katona nem azok ellen harcol, akikkel szemben áll, hanem azokért, akik mögötte vannak. Arról, hogy a harcok többségében nyert-e szerinte az embereknek kell dönteniük. Nem neki kell értékelnie saját teljesítményét.
Szerinte immár az ország többsége is érzékeli a családok problémáit. A fiatalok egyre erősebben mondják, hogy ők több gyereket szeretnének, mint amennyit aztán végül vállalnak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ha lenne nagyobb szociális és gazdasági biztonság a fiatalok háta mögött, akkor ez nagyobb családokhoz vezetne. Az ország elég erős már ahhoz, hogy lépni tudjon. A gazdaság biztató állapotban van.
Az emberek értik, hogy ez egy probléma, a fiatalok akarják, hogy valamilyen segítséget kapjanak. Itt egy okos, gyermekvállalást segítő demográfiai program elindítása várható. Több körben tárgyaltam már szakértőkkel, civileket is bevontunk ebbe. Próbálom majd összekapcsolni a munkát a gyermekvállalással, mert végül is ez szolgálja a leginkább mindannyiunk érdekét, a társadalom érdekét.
Az egészségügy átalakítása kapcsán a kormányfő emlékeztetett rá, hogy az elégedettség szó a magyar politikában egyelőre mellőzendő kifejezés, de szeret tisztán állni az Úr színe előtt, még ha nem is sikerül ez mindig, és szeret tisztán állni, még ha nem is sikerül mindig, a választók szeme előtt is. 2010-ben az egészségügy az összeomlás határán volt. Sok jó dolog történt és sok minden nem történt még meg, aminek majd meg kell történnie a jövőben.
A legsürgetőbbnek most azt tartja, hogy a háziorvosok helyzetén láthatóan javítsanak. A praxisrendszert nem változtatná meg. A háziorvosok végül is magánvállalkozók. A praxis az ő tulajdonuk, viszont a praxisból fakadó kötelezettség teljesítéséért járó díjazás mértékét, azt növelni kell majd valamilyen formában. Ez egy részletes, kifinomult szakmai vita eredménye lesz majd – ígérte.
Oktatáspolitika kapcsán a kormányfő problémának nevezte, hogy nem minden gyerek tud az általános iskola végén írni, olvasni, számolni, köszönni, viselkedni, egyáltalán, civilizált együttélési formákkal rendelkezni. A nyolc általános után a gyerekeket a kormányfő olyan szakképzésbe küldené, ahol olyan szakmát vehetnek a három év elteltével kézbe, amelyből meg lehet élni.
A miniszterelnök a külpolitikára kitekintve megismételte, hogy Európa cudar helyzetben van. Egy közös valutát vezetett be, azzal egy óriási lépést tett előre, de az eurózónához tartozó államok, “amilyen állapotban vannak, nem tudják fönntartani az eurót”. Magyarország nem része az eurózónának, nekünk van saját valutánk. Magyarországnak akkor szabad komolyan megfontolnia az eurózónához való csatlakozást, hogyha az eurózóna fejlettségi szintjének legalább a 90 százalékát elérjük, akkor lehet remélni, hogy nem lesz baj a csatlakozásból. Ellenkező esetben túl nagy a kockázat és felelősséggel nem vállalható döntés lenne csatlakozni – mondta a kormányfő.
Fotó: Neményi Márton
Orbán Viktor a trafikügyet magyar történet nek nevezte.”Van több érdekes vetülete. Ugye sokan azt gondolják, hogy a hatalom önmagában egy izgalmas dolog. Nem tudom, érdekli-e a hallgatókat, elmondanám, hogy nem, nem az. A hatalom valahol egy unalmas dolog”. A kormányfő azt gondolja ennél nagyobb súlyú ügyek is lesznek még a jövőben, amik hasonló vitákat fognak kiváltani.
A kormányfő úgy fogalmazott, hogy összességében egy jó dolgot csináltak, ez nem kérdés. Magyarország azonban egy ilyen ország, ahol a jó dolgok körül mindig óriási viták vannak. Ugyanakkor amikor megkötik a trafikosok a szerződéseket, “a rendszer elkezd működni, és három hónap után mindenki azt fogja mondani, hogy ez egy jobban működő rendszer, mint a korábbi volt”.
A rezsicsökkentésről a kormányfő azt mondta szerinte az ország erősebb lesz az év második felében, mint most. Pedig most is erősebb már, mint korábban volt, és ha ez így lesz, akkor elég erősek leszünk ahhoz ősszel, hogy a gáz és villamos energia, áram, vagyis a legnagyobb tételt kiadó rezsi árát képesek legyünk csökkenteni ismét. Ezért fontos az aláírás, amelyeket most országszerte összegyűjtünk, mert ez is az erejét növeli az országnak.
Minél egységesebben állunk ki egy ilyen nehéz kérdés mögött, annál nagyobb esélye van a kormánynak, hogy sikerre vigye az ügyet. És az, hogy most már a kétmilliót is lassacskán el fogja érni, legalábbis úgy látom, hamarosan az aláírók száma, egy óriási nemzeti egységet és erőt jelent, ezzel már bele tudok vágni a rezsicsökkentés második fázisába az ősz során.
