„Anyus, kinyírják ezt az egészet. A közoktatást a tanyasi iskolák színvonalára akarják lezülleszteni, nem kell ide gondolkodó ember” – foglalta össze az ELTE Kiss János altábornagy utcai gyakorlóiskolájának megmentéséért szervezett fórum után a hallottakat egy úr hazafelé menet. Valószínűleg középiskolás gyermek révén volt érintett, ugyanis úgy tűnik, az általános iskolai évfolyamokat megtartja az egyetem (már csak azért is, mert itt folyik a tanítóképzősök gyakorlati felkészítése), de a középiskolai részt minden bizonnyal tényleg bezárják jövő tanévtől.
Különböző kósza hírek után decemberben derült ki, hogy az ország egyik legjobb iskoláját a fenntartó egyetem nem tudja tovább a jelenlegi formájában működtetni. A hír nyomán beindultak a szülők, iskolamentő akciósorozatba fogtak, amelynek része volt a kedd délutánra szervezett fórum. Ezen több száz szülő, diák vett részt, és meghívott vendégként – első látásra – az összes érintett döntéshozó az ELTE rektorától, több dékánjától, Fodor Gábor tankerületi vezetőn át Pokorni Zoltánig, a XII. kerület polgármesteréig. Az este során kiderült azonban, hogy bár név nem hangzott el, a helyzet kialakulásáért egyrészt a gazdasági döntnökök, másrészt a közoktatás átszervezői tehetők a leginkább felelőssé.
Nincs pénz
Az iskola sorsa ugyanis leginkább a pénzen múlik. Eleve évek óta csökkent az egyetemi gyakorlóiskolákra szánt normatíva, de az idei év különösen rosszul érintette ezeket az intézményeket. Finanszírozásuk ugyanis nem tisztázott a köznevelési törvényben, annyi biztos, hogy fenntartásuk és működtetésük is az egyetem feladata. (Ez még akkor is így van, ha ellátnak körzeti feladatot is, azaz eddig a helyi önkormányzat „gyerekeit” is felvették.)
Szakmailag rendben is lenne, hogy a gyakorlók az egyetemeknél maradnak, hiszen a tanárképzés, tanítóképzés elképzelhetetlen ezek nélkül a műhelyek nélkül, ám a felsőoktatási elvonások miatt az egyetemeknek nem jut pénze a fenntartásra.
A sokszor forró hangulatú, több diákot és szülőt is sírásra késztető este során többször elhangzott, hogy az ELTE vezetői álmukban nem gondolták volna, hogy december közepén az eddigi forráskivonások után még egy 4 milliárdos elvonásról születik döntés. Mezey Barna, a ELTE rektora úgy fogalmazott, hogy ezzel „az egész felsőoktatást lehetetlenítette el a kormány”. A spórolás miatt kellett egyetemi bizottságot létrehozni, aminek január 31-ig javaslatot kell készítenie a gyakorló iskola sorsáról.
Pokorni sara
Azaz még semmi sem biztos, csak az, hogy nincs elég pénz. A pénztelenséghez hozzájárult az is, hogy az iskola megalakulásakor, 2007-ben az önkormányzat szerződésben vállalta, hogy évi 50 millióval beszáll az iskola fenntartásába, illetve, hogy elvégez az épületeken különböző felújítási munkálatokat. Az első vállalást eddig teljesítette az önkormányzat, de a felújítási ígéretet nem váltotta be.
Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester azt mondta, nem tudtak pályázati forrásokhoz jutni e feladatra. Az elmaradt felújítások most elég nagy súllyal szerepelhetnek az egyetemi bizottság döntésében, ugyanis csak az egyik épületen 2-300 milliós felújítást kellene elvégezni ahhoz, hogy az oktatás egyáltalán elindulhasson szeptemberben. Erre végképp nincs pénz, ezért a bizottság, jelen állás szerint azt fogja javasolni az ELTE vezetésének, hogy szűnjön meg a középiskolai oktatás, az alapfokú képzés a másik két épületben viszont folytatódhatna.
Rózsa asszony megidézése
A fórumon részt vevők közül többen valamiféle ingatlanmutyit sejtenek, amit „a gyerekek ürügyén” az önkormányzat akar végrehajtani. Pokorni Zoltán ezt visszautasította.
A fórum emelvényén helyet foglalók a 4 milliárdos elvonásról szóló mantra mellett a legtöbbször szokásos zsűriszöveggel jöttek elő („nagyon nehéz volt meghozni a döntést”, „mi sem vagyunk könnyű helyzetben”). Ez azonban a diákokat és a szülőket nem hatotta meg. Az egyik szülő kifejtette: most a középiskolát áldozzák be azért, hogy az általános iskola tovább működhessen.
Az este legkicsavartabb gondolatát az ELTE főtitkára, Rónay Zoltán vezette elő. Mint mondta nem a középiskola bezárásáról születik döntés, hanem csak egy eljárásról, ami azt irányozza, hogy zárják be a középiskolát. Nem volt túl meggyőző Fodor Gábor, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ helyi tankerületi vezetője sem, amikor nagyjából annyit tudott hozzátenni a vitához, hogy a gyakorló iskolákhoz semmi közük, ezek „nem a mi iskoláink”, így nem is tudnak forrást biztosítani ezekre.
„Mit szól mindehhez Rózsa asszony?”- tette fel a kérdést valaki, aki szerint „stadionokra, meg minden hülyeségre van pénz, csak a gyerekekre nincs”. Ehhez kapcsolódott egy másik bonmot a közönség soraiból: „A mezőgazdaságban sem lehet azon spórolni, hogy most nincs pénz, ezért nem vetünk magot.”
Nincsből nem lehet adni
Hogy az államtitkár mit szól, az értelemszerűen nem derült ki (nem hívták meg), Pokorni Zoltán – amellett, hogy most sem rejtette véka alá negatív véleményét az államosításról – annyit mondott, hogy levélben jelezték Balog Zoltánnak, nincs megoldva jogszabály szinten a gyakorló, valamint a magán- és alapítványi iskolák finanszírozása. Márciusra ígérte a minisztérium, hogy kidolgozza ezt, de Pokorni figyelmeztette a jelenlévőket: pénz nem lesz több. Sőt, azt is hozzátette, hogy a kerület sem tudja állni a továbbiakban az évi 50 millió forintot (idén ennek felét még kigazdálkodják, de jövőre már nem tudnak fizetni), hiszen az államosítás során elvonták a helyi bevételek (SZJA, gépkocsiadó) jó részét. „Nincsből nem lehet adni” – bölcselkedett.
Az oktatási bizottság elnöke azt tartja reálisnak, hogy az általános iskola megmarad, a középiskolai évfolyamokat viszont el kell helyezni más iskolákba. (Erre az Arany János Gimnáziumot javasolta a jövőre 4., és 3. évfolyamosoknak.)
A szülők végül azt kérték, hogy folytatódjanak a tárgyalások az ELTE, az önkormányzat és a Klebelsberg Központ képviselőivel, és felajánlották, hogy ha látnak kidolgozott terveket, akkor akár anyagilag, akár kapcsolatokkal, lobbitevékenységgel segítik a jó hírű iskola megmenekülését.
