“Míg a kilencvenes években Kohl kancellárnak semmi köze nem volt ahhoz, hogy ki a Commerzbank elnöke, addig most ezt Merkel asszony határozza meg” – mondta a Magyar Bankszövetség elnöke, az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója egy szerdai budapesti konferencián. Hozzátette: a Royal Bank of Scotland vezérigazgatójának személyét ugyanígy a brit miniszterelnök határozza meg.
Szavai szerint a bankszakmában megváltozott a szabályozás jelentősége, sokkal erősebb és szisztematikusabb szabályozást kellett kialakítani, ami nagyon helyes.
A globális változáshoz “a mi autokrata kormányunknak” a kreativitása is hozzájárul, külön nyomást helyezve a magyar bankrendszerre – jelentette ki Patai Mihály a Brand Festival 2013 című konferencián.
Véleménye szerint a bankok bevétele a jövőben sokkal kevesebb lesz a korábbinál, a lakossági hitelezésben drasztikusan megváltozott a kereslet és a kínálat: az idén egy hónap alatt mindössze 12 százalékát kötik a 2007-ben megkötött üzleteknek. “Nem arról van szó, hogy csökkent a hitelezés 5 vagy 10 vagy 20 százalékkal, hanem 88 százalékkal” esett vissza – fogalmazott.
Rámutatott: míg korábban az ingatlanfinanszírozás adta a teljes bevételnövekedés egyharmadát, ez is teljesen új fázisba került. Korábban a bankrendszer bevételeinek 17 százaléka származott önkormányzati ügyfelektől, mostantól az önkormányzatok is egészen mást fognak jelenteni a bankok számára. A bankrendszer dolgozóinak létszáma az elmúlt négy évben hatezer fővel csökkent, és jelenleg 27 ezer főt foglalkoztat, a következő években további csökkenéssel kell számolni – mondta.
Összegzése szerint a bankrendszer humánpolitikai és fizikai értelemben is összehúzódik. A céltartalék-képzési ciklus mindig tovább tart, mint egy közgazdasági ciklus, már régen elkezdődött a növekedés az Egyesült Államokban vagy Németországban, de a rendszerben lévő rossz hitelek aránya még nő, ez természetes fáziskésés.
Patai Mihály szerint a magyar bankrendszer 2013-ban a hét szűk esztendő közepén van, ez a negyedik év, amikor veszteséges lesz. Úgy vélte, hogy ez még 2-3 évig folytatódik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar bankok tőkemegfelelési mutatója magas, a rendszer rendkívül stabil.
A Bankszövetség elnöke szerint fontos változás lesz, hogy megszűnik Magyarországon a likviditásimport, a hitel-betét arány a rendszerben 100 százalékra fog beállni, csak azt a pénzt tudják majd kiosztani a bankok, amit a betétesektől beszednek. Megjegyezte, hogy Japánban ez 15 éve így van. A megváltozott környezet következménye, hogy a “darwinizmus” érvényesül a magyar bankrendszerben, azaz kiválasztódás megy végbe, amit a kormány törekvései csak gyorsítanak.
A bankok devizahitelezésben vállalt felelősségét firtató kérdésre azt válaszolta: abból nem lehet engedni, hogy egy bank nyereséges legyen, a szociális problémákat nem a banknak kell megoldania. Az más kérdés, hogy a banknak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy segítse az adott politikai vagy társadalmi elitet az egyenlőtlenségek megszüntetésében. Az újraelosztási logikát nem szabad összekeverni a termelési logikával – mondta Patai Mihály.
