Belföld

Orbán kezébe ragad a kormány

orbán (orbán)
orbán (orbán)

Újra kétharmadot szerezne a Fidesz a HVG-nek készített friss Medián-elemzésen alapuló mandátumbecslés szerint.

A minősített többség megakadályozásához az MSZP–Együtt szövetségnek 2 százalékot, a többség elnyeréséhez 9 százalékot kellene ledolgoznia a hátrányából. Az ellenzéki szavazóknak azonban csak a kisebb része elégedett maradéktalanul azzal a megállapodással, amelyet az MSZP és az Együtt 2014–PM kötött a külön listás indulásról és a „koordinált” jelöltállításról.

A Medián 1200 állampolgár személyes megkérdezésével, szeptember 6-a és 10-e között végzett felmérése szerint a 2014-ben kormányváltást kívánó szavazók kevesebb mint egynegyede (23 százalék) vélekedett úgy, hogy ez a lehető legjobb megoldás. Majdnem ugyanennyi válaszadó (22 százalék) szerint egyáltalán nem az.

A relatív többség (41 százalék) azt mondta, hogy a megállapodás jó, de közös listával, közös miniszterelnök-jelölttel jobb lett volna. Az Együtt 2014–PM támogatói valamivel elégedettebbek, mint az MSZP-sek: az előbbiek 37, az utóbbiak 26 százaléka tartja teljesen jónak az egyezséget. A választani tudó biztos szavazókra vonatkozó számok a Medián modellje szerint azt jelzik, hogy ha most lennének a választások, a Fidesz 139 parlamenti hellyel kétharmados többséget szerezne.


Fotó: Kummer János

TÁRKI: nem változtak a pártpreferenciák

Az 1000 ember megkérdezésén alapuló – életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti – kutatás adatai alapján nem változott érdemben a pártok támogatottsága a teljes népesség körében. A pártválasztók között a Fidesz-KDNP kisebb erősödése azért fontos, mert ezzel támogatottsága 2011 nyara után idén szeptemberben újra átlépte az 50 százalékos határt.

A TÁRKI szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében az előző kutatáshoz képest statisztikai értelemben változatlan, hiszen akkor 26 százalékon, szeptemberben 27 százalékon állt. Az MSZP-nél sem történt lényegi elmozdulás a legutóbbi 11 százalék és a szeptemberi 10 százalék között. A pártválasztók között a Fidesz-KDNP 48-ról 52 százalékra nőtt, az MSZP támogatottsága változatlanul 20 százalék.

A bizonytalanok és a pártpreferenciájukat el nem árulók együttes aránya kismértékben emelkedett: 46 százalék után szeptemberben 49 százalék e csoport aránya. A többi parlamenti párt támogatottsága is többnyire változatlan. A Jobbik táborának aránya a teljes népesség körében 8, a pártválasztók között 16 százalék. Az LMP szimpatizánsai a teljes népességen belül szeptemberben 1 százalékot, a pártválasztók között 3 százalékot tesznek ki.

Az Együtt-PM a teljes népességen belül 3 százalékon áll, míg a pártválasztók körében a legutóbbi 8 százalékhoz képest 6 százalékon. A Demokratikus Koalíció támogatottsága a teljes népességen belül maradt 2 százalék, a pártválasztók között pedig változatlanul 4 százalék.

Gigafrakció?

Korábban a Political Capital mandátumszámlálója is azt mutatta: nincs olyan felmérés, amely alapján a Fidesz ne szerezne újra kétharmadot. A kutatók úgy vélték, hiteles kutatások mutatják, hogy az ellenzéknek jelentős tartalékai vannak az úgynevezett bizonytalanok között. Amennyiben a választási kampányban jelentős tömegeket győz meg az ellenzék és több százezer szavazót maga mellé állít, akkor az előbbi arányok jelentősen változhatnak

A választásokhoz közeledve kulcsszerephez juthatnak azok, akik nagy valószínűséggel elmennének voksolni, de még nem tudják, kire szavazzanak. E csoportnak, az aktív bizonytalanoknak a létszáma a Medián és az Ipsos adatai szerint 700-900 ezer fősre tehető. Közöttük ugyan több a Fidesszel elégedetlen, de a kormánypártnak is vannak még tartalékai.

A Heti Válasz a minap arról írt, hogy a kormányfő szerint 2014-ben „a rendszerváltó jobboldalnak utoljára kell megküzdenie a posztkommunista baloldallal: a Fidesz győzelmével felmorzsolhatja a még létező »megalvadt struktúrákat«, s 2018-ban már új baloldal lesz a kihívó.

A kormányfő arról is beszélt, hogy 25 évet szánt az életéből erre a küzdelemre. A Fidesz tart 2002 megismétlődésétől, ezért nemcsak a népszerűségi adatokat, hanem a társadalmi közérzetről tanúskodó mutatókat is figyeli. A párt kampányának tervezői a támogatottságánál is fontosabbnak tartják a konjunktúraindex alakulását, amely egyébként szintén jól alakul, a magyarok sokkal optimistábbak lettek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik