Rengetegen kérnek támogatást cégektől, s a döntés akkor is nehéz, ha eltekintünk attól, hogy csalók is akadhatnak köztük. Például az Electrolux kommunikációs igazgatója hetente 4-5 ilyen tárgyú levelet és telefont kap. Látatlanban sosem ígér semmit, mindig kéri, írják le, mit szeretnének s miért. A rutinosak a kérés mellé rögtön elküldik a bejegyzésről szóló kivonatot és a gazdasági beszámolót is. Csak akkor számíthatnak bármilyen segítségre, ha a cég vezetője ezeket megnyugtatónak találja.
Minősítés Közhasznúvá minősíthető szervezetek
• Társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet
• Alapítvány
• Közalapítvány
• Közhasznú társaság
• Köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény ezt lehetővé teszi
Kiemelten közhasznú szervezet
• Olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy más jogszabály rendelkezése szerint állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia
Angela Rosati “Adománygyűjtési technikák itthon és külföldön” című könyve szerint az adománygyűjtés fázisai a következők:
• Önazonosítás: A nonprofit szervezeteknek először saját magukkal kell tisztázniuk, mit tartanak feladatuknak, mit akarnak elérni, ehhez milyen lépéseket kell megtenniük, milyen költségvetési elképzeléseik vannak.
• Bemutatkozás: Ezután el kell készíteniük szervezetük ismertetőjét, ebben bemutatkoznak, felvázolják terveiket, az adománygyűjtés tartalmi és pénzügyi céljait, majd jöhet az elkövetkező 3-5 évre szóló terv elkészítése.
• Hitelesítés: Az adománygyűjtést a legközelebb állókkal, tehát a munkatársakkal, az irányító szervezetek tagjaival, a kedvezményezettek rokonaival, ismerőseivel kell kezdeni. Ők ugyan valószínűleg nem tudnak majd sokat adni, ám nem az összeg nagysága a lényeges, hanem az, hogy a szervezet nem lehet hiteles, ha a hozzá legközelebb állók nem áldoznak céljaira.
• Meggyőzés: A felkutatott potenciális adományozóktól először nem pénzt kell kérni, hanem meg kell ismertetni velük a szervezetet, ha lehet, bevonva őket a munkába, s el kell érni, hogy ők maguk akarják azt támogatni.
Segítség a gyűjtőknekA kérelmezőnek célszerű ismernie annak a vállalatnak a kultúráját, amelytől segítséget kér. Jobb eséllyel indul ugyanis akkor, ha olyan célt jelöl meg, amelyet az adott cég preferál, s másban is illeszkedik a már kialakult gyakorlathoz.
• Szövetség a Társadalmi Célú Reklámért
• Ernst & Young
• ConCorde és Wallis
• General Electric
Befektetés
A potenciális adományozók felkutatása nem az első, sőt, inkább az egyik legutolsó lépése az adománygyűjtésnek – írja Angela Rosati. Fontos továbbá a hosszú távú kapcsolat, hogy az adakozó befektetésnek tekinthesse adományát, s tudja, mit kap cserébe a támogatásért.
Magyarországon azonban nehéz egy adományt “befektetésnek” tekinteni. A nagy adományozónak számító nemzetközi vállalatoknak meg kell küzdeniük azzal, hogy egészen más társadalmi környezetben mozognak nálunk, mint az anyaországban. A magyarok nem várják el a vállalatoktól, hogy felelősséget vállaljanak a társadalomért, sőt többségük számára maga a fogalom is ismeretlen.
Nyilvánosság
A Magyar Business Leaders Fórum e témában megrendezett novemberi konferenciáján kiderült, hogy a vállalatok többsége szeretné, ha jótékonykodása megjelenne a sajtóban, ám úgy érzi, igen nehéz keresztülverekednie magát a médián. A média képviselői szerint ugyanakkor az effajta hírek nem számíthatnak nagy érdeklődésre.
Kétséges, valóban használ-e a cégeknek, ha adakozásuk bekerül az újságba. A Szonda Ipsos felmérése ugyanis kimutatta, hogy az olvasók majdnem fele szerint az effajta tudósítások valamiféle ellenszolgáltatásért kerülnek be a lapokba.
Az adózás• Buktatók
• Nem közhasznú szervezet társasági adója
• Közhasznú szervezet társasági adója
• Kiemelten közhasznú szervezet társasági adója
Személyes részvétel
A nemzetközi hátterű vállalatok sokszor azt szeretnék, ha nemcsak adományt várnának tőlük, hanem dolgozóik személyes segítségét is. Nyugat-Európában és Amerikában azonban az emberek nem olyan fáradtak, kiszipolyozottak, mint nálunk. Napi tízegynéhány órás munka után – ami multinacionális vállalatoknál általános – nem biztos, hogy örömet okoz a dolgozóknak, hogy hét végén “segíthetnek”. Lehetséges, hogy olyan munkaként élik meg ezt, amelyet nem utasíthatnak vissza, mert akkor nem látszanának elég elkötelezettnek a vállalat iránt.
Különbség az is, hogy külföldön van “adománygyűjtő” foglalkozás, nálunk viszont nincs, bár az ilyen jellegű munkát itt is el kell végeznie valakinek. Itthon nincs hagyománya az adakozásnak, ezért az adományszerzőnek le nem írt feladattal egy nem létező kultúrába kell beépülnie.
BöngészdeA támogatásra legérdemesebb szervezetet felkutatni olyan, mint tűt keresni a szalmakazalban. Magyarországon mintegy 40 ezer szervezet működik, ezek közül 10 ezer körüli a közhasznúak, illetve kiemelten közhasznúak száma. Nem helyi jelentőségű – tehát amikor nem adott óvoda, iskola, orvosi rendelő mellett hoztak létre alapítványt – 3-5 ezer lehet.
A NIOK fontosnak tartja a szervezetek megismertetését, a tájékozódás lehetőségének megteremtését, ezért adta ki a nonprofit szervezetek adatait tartalmazó CD-t. Ezen 1500 szervezet található meg – vagyis a legfontosabbaknak mintegy fele.
Az adatgyűjtés nehéz feladat, mert a nonprofit szervezetekről nincs olyan nyilvántartás, mint a cégekről. A NIOK ezért civil szervezetekhez szóló újságokban hirdette meg az adatbázisába való bekerülés lehetőségét, s szórólapokat küldött ki, tavalyelőtt 12 ezret, tavaly 7 ezret. A nonprofit szektor fejlődésének fontos feltétele lenne, hogy az adakozó könnyen juthasson adatokhoz, e szervezetek pedig bemutatkozhassanak.
Nincs hagyománya
Az adakozási kultúra itthoni hiányát jelzi az is, hogy ha egy alapítvány szolgáltatást kap támogatásként, nem számíthat biztosan arra, hogy a támogató betartja a határidőt, illetve minőségi munkát nyújt. Az is visszatetszést kelt a nonprofit szféra munkatársaiban, hogy egyes nemzetközi hátterű itteni közhasznú szervezeteknél külföldi “önkéntesek” annak a pénznek a többszöröséért dolgoznak, amennyiért a magyarok végzik ugyanazt a munkát. Ez nem használ az ingyen nálunk dolgozó külföldiek jó hírének sem.
Néhány jó tanács
• Konkrét cél támogatását kérjék. A cégek általában igénylik, hogy konkrét célja legyen az adakozásnak, s írásos anyagot kérnek róla. Ha a vállalat nem mecénási szerepet vállal – amikor az adakozásának semmiféle hozadéka nincs -, kíváncsi arra is, hogy adományának milyen PR értéke van, például hány gyerekhez jut el a program, s várhatóan megjelenik-e róla valami a sajtóban. Fontos a hitelesség is.
• Ne küldjenek “egyenlevelet”! Nem célszerű “Tisztelt Asszonyom/Uram” megszólítással “egyenlevelet” küldeni, mert ebből kiolvasható, hogy több százan kaphattak ilyet. A legtöbb cég szívesebben fogad olyan kérést, amelyet rászabtak, amelyből kiderül, milyen konkrét projektről van szó, s hogyan lehet ellenőrizni a megvalósítást.
Visszatérő kifogás a kérelmezőkkel szemben, hogy ha kapnak valamit, akkor nem tájékoztatják az adakozót az adomány sorsáról, sőt, sokszor meg sem köszönik azt.
Az ismertség ugyanakkor sokat lendít az adománygyűjtésen. Ha valaki nem szakértője ennek a területnek, nincs vele napi kapcsolatban, akkor korlátozottak az információi, és kénytelen szubjektív döntést hozni.
ÁtláthatóságKözhasznú szervezetek működhetnek társasági formában (közhasznú társaság), ezeket a területileg illetékes cégbíróságon jegyzik be, s más (profitorientált) társaságokhoz hasonlóan kötelesek megküldeni a cégbíróságnak éves beszámolójukat is, amely ott hozzáférhető. A nem társasági formában működő közhasznú szervezeteket a területileg illetékes bíróságokon jegyzik be. Ott felvilágosítást adnak a bejegyzésről, a székhelyről és a képviselőről, de a gazdálkodásról már nem. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet ugyan, de ezt nem kell megküldeni a bíróságnak, így az érdeklődő magánál a közhasznú szervezetnél nézheti meg. Kiemelten közhasznú szervezetnek a helyi vagy az országos sajtóban is nyilvánosságra kell hoznia tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait.
Szükség van reklámra
Nonprofit szervezeteknek is szükségük van reklámra, s újabb gond számukra a hirdetési felület lehetőleg ingyen történő megszerzése. Az adakozó azonban nem feltétlen teszi jól, ha kizárólag az első benyomás alapján hozza meg döntését. Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Alapítvány (NIOK) igazgatója azt tapasztalja, hogy az emberek sokszor erős érzelmi reakciót kiváltó, hangzatos plakátok alapján döntenek, s nem néznek utána, mit tett addig az adott szervezet, hogyan gazdálkodott a korábban megszerzett pénzzel.
Pedig ennek nincs akadálya. Az adományozónak joga van betekintenie a nonprofit szervezet működésébe, hiszen a közhasznú szervezeteknek törvény adta kötelességük közhasznúsági jelentést készíteni, s ez nyilvános.
