Az olajvállalat a romló biztonsági helyzetre hivatkozva “vis maior” helyzetet jelentett a 11 olajmezőre, az ország összes olajmezőjének mintegy 30 százalékára, azaz rajta kívül álló, elháríthatatlan események miatt nem képes szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére. A cég egyúttal arra figyelmeztetett, hogy hasonló lépést tehet a többi olajipari létesítménye és terminálja esetében is, ami az állami bevételek teljes elapadásához vezethet.
Azóta, hogy három évvel ezelőtt megölték Moammer Kadhafit, Líbia egykor nagyhatalmú vezetőjét, az ország totális káoszba süllyedt: két rivális parlament és kormány marakodik a hatalmon, miközben a lakosságot félkatonai csoportok sokasága terrorizálja és egyre nagyobb teret nyernek az Iszlám Államnak hűséget esküdő milíciák. Az állami olajvállalat felszólította a két rivális kormányt, hogy “helyezzék az állam érdekeit mindenek fölé és álljanak ki együtt a pusztítás ellen”.
Iszlamista fegyveresek kedden foglalták el a Szirt várostól 200 kilométerre délre fekvő al-Mabruk és al-Bahi olajmezőket, és azóta az al-Dzahra olajmezőt támadják. Még decemberben lezárták Líbia két legnagyobb olajkikötőjét a létesítmények közelében dúló harcok miatt. Az olajexport-terminálokban dolgozók túlnyomó része elhagyta Rasz Lanufot és esz-Szidert, és csak néhányan maradtak a legszükségesebb feladatok ellátására. Esz-Szider az ország legfontosabb olajexport-terminálja, Rasz Lanuf pedig nemcsak a kikötő, hanem amiatt is fontos, mert ott van Líbia legnagyobb finomítója.
A líbiai olajipart keményen sújtja az országot uraló anarchia. A Kadhafi-rendszer megdöntése előtt naponta több mint másfél millió hordó kőolajat termeltek ki, ami az ország exportjának 85 százalékát, bevételeinek pedig 75 százalékát biztosította. Az OPEC-tagállam Líbiában jelenleg egyes források szerint 400 ezer, más források szerint 500 ezer hordóra rúg a napi kitermelés – írja a távirati iroda.
