2001. áprilisában a sunderlandi bíróság bűnösnek találta Steven Thoburn zöldségest, mert fontban és nem kilóban mérve árulta a banánt. A bíróság ítéletében felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a vétkes árust, 6 hónapot kell a börtönben leülnie, ha ismét a régi angol mérték szerint méri portékáját.
Steven Thoburnt nem egy ízben figyelmeztette a hatóság, hogy régi, “birodalmi” súlymértékes mérlegét szolgáltassa be a rendőrségnek, használjon helyette kilósat. Piaci standját összesen három alkalommal látogatták meg ellenőrök, ám a konok zöldséges mindannyiszor megtagadta a mérleg átadását.
Így került a sunderlandi városi bíróság elé az ügy. A helyiek nagy érdeklődéssel követték az eseményeket, Steven Thoburn és csinos felesége a városka hőse lett a Washington Post által Bananagate-nek aposztrofált pernek köszönhetően.
Az eljárás nem zárult le: Sunderland város tovább perelte a zöldségest 155 ezer angol font (62,5 millió forint) perköltség bírói megítélésére. Ebből a bíróság 50 ezer fontot meg is ítélt.
Shylock még tehetteShakespeare velencei kalmárja még egy font húst követelhetett adósától – igaz, a bíróság neki sem adott igazat. A mai font elődje a római libra volt – erre vezethető vissza az lb rövidítés. A régi Angliában a libra többféle változata létezett, a ma (még) használatos font 0,453 kilogrammot tesz ki. Hagyományosan a fontot és az unciát (1 font = 16 uncia) használták súlymértékül, majd 1897-től a metrikus rendszer használata is legális lett. Ettől kezdve a metrikus és a birodalmi mértékrendszer között szabadon választhattak a kereskedők. (Az Egyesült Államokban máig ez a helyzet.) Egy 1995-ben hozott szabály az előre csomagolt termékek tekintetében már kötelezően előírta a metrikus rendszer alkalmazását Nagy-Britanniában.
Nemzeti összefogás?
Steve “mártíriumában” április óta több árus is osztozott szerte az Egyesült Királyságban. Colin Hunt zöldségest 12 havi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, mert fontban mérte a tököt. Julian Harman kelbimbót, John Dove makrélát árult fontban porciózva, ezért mindüknek állnia kellett a perköltséget. Peter Collins kiskereskedőtől még az engedélyét is megvonták, mert birodalmi mértékkel árult.
A pórul járt boltosok nem hagyják annyiban: ellenlépésként, elsősorban pedig a kirótt pénzbírság és a perköltség összekalapozására megalapították a méter mártírjainak védelmére létrehozott alapítványt (Metric Martyrs Defence Fund). Ez saját honlapján népszerűsíti tevékenységét, emellett számos civil szervezet és híresség önkéntes támogatását élvezi.
Az alapítvány százezer gyűjtőláda felállítást tervezi, pubokban, üzletekben, klubokban, piacokon, hivatalokban és másutt. Nemcsak készpénzadománnyal, hanem banki átutalással is lehet segíteni a szent ügyet: a mártírok szövetségének ugyanis nemcsak külön postafiókja, 24 órás telefonvonala és internetes oldala, hanem bankszámlája is van.
Európa veszélyben?
A BWMA, a Brit Mértékegység Szövetség éles kirohanást intézett az ítélet ellen. Vivian Linacre, a szövetség elnöke politikailag erősen elfogultnak, sőt a bírói hatalommal való felháborító visszaélésnek nevezte.
A szövetség nem ért egyet Morgan bíró érvelésével, miszerint az egységes európai piac nem visel el kétféle mértékrendszert. A közös piac szerintük harminc éve remekül működik a fontban, unciában, hüvelykben, lábban, gallonban és pintben mért brit termékekkel. Ha tizenegy nyelv megfér egymás mellett az Európai Unióban, akkor a metrikus és a birodalmi mértékrendszer együttélése sem jelenthet gondot – érvel a szövetség elnöke.
Thoburn és a többi kárvallott ügyvédje egységesen azt állítja, hogy a mértékegységekről szóló 1985-ös törvény megengedi a régi, birodalmi mértékegységek használatát. A bíróságok másként vélik: szerintük a kereskedők kötelesek az európai uniós normákban előírt metrikus mértékrendszert alkalmazni, hiszen Egyesült Királyság 1972-es csatlakozása óta az uniós szabályozásnak van alávetve. Ezek a szabályok pedig magasabb rendűek, mint a tagállami jogszabályok.
Mértéktelen birodalom?
Most októberben újabb fordulat következett be a “métermártírok” ügyében. A kereskedők a Legfelsőbb Bíróság előtt akarnak érvényt szerezni igazuknak. Ragaszkodnak hozzá, hogy – bár az EU más országaiban a méterrendszer az általános – a brit boltosoknak joguk van vevőiket a birodalmi mértékek szerint kiszolgálni. Az öt érintett kereskedő közül négyet képviselő Michael Shrimpton ügyvéd szerint az alsóbíróságok döntései megsértették a kereskedelmi szólásszabadságot, a metrikus mértékrendszer kötelezővé tétele pedig az emberi jogokat sérti.
Az ügy valóban alkotmányos jelentőségű, “teszt ügynek” tekinthető. Az Egyesült Királyság 1972-es csatlakozása óta ugyanis először csap össze bíróság előtt egy uniós irányelv és egy hazai jogszabály. Máris hatalmas visszhangot váltott ki a szigetországban: Scott Baker bírónak a nagy érdeklődésre tekintettel a londoni Royal Courts of Justice legnagyobb tárgyalótermét kellett kérnie a tárgyaláshoz.
