A szakemberek éppen a födémet bontották, amikor nagy meglepetésükre egy kicsi, hat négyzetméteres helyiségre bukkantak a Nariskin nemesi család szentpétervári palotájában – írta a Novije Izvesztyija. A meglepetést az okozta, hogy a két méter belmagasságú szoba nem szerepelt a tervrajzokon. A munkások hamar rá is jöttek arra, hogy miért: a szobában lévő negyven zsákban ugyanis a Nariskin-család címerével ékesített ezüstneműt találtak. Több ezer darabot.
A szakemberek jelenleg még megközelítőleg sem tudják felbecsülni a lelet értékét. Mint kiemelték, sehol másutt Szentpéterváron nem lelhető fel asztali ezüstneműnek ennyire teljes készlete, hiszen több ezer tárgyról van szó, az evőeszközöktől a szamovárig. Minden egyes tárgyat külön-külön újságpapírba csomagolták, majd a zsákokba rakták. A tárgyak leltározása több napot vesz igénybe.
A jelek szerint a helyiségben csaknem száz éve senki sem járt. A korabeli lapok alapján sikerült kideríteni, hogy az ezüst asztalneműt 1917 júliusában használhatták utoljára. A kincsleletet rejtő szobában iratok is előkerültek, amelyek Szergej Szomov huszárkapitány tulajdonát képezték. A forradalom után a tiszt Franciaországba menekült, ahol Vlagyimir nagyherceg szűkebb környezetéhez tartozott. A huszárkapitány 1976 februárjában távozott az élők sorából.
A Nariskin-család neve a 16. század közepén bukkant fel. Politikai szerephez először Natalja Nariskina (1651-1694) révén jutott, aki házassága révén Oroszország cárnéja lett. Natalja 1671. február 1-én ment nőül Alekszej cárhoz (1629-1676), a házasságból három gyermek született, köztük Péter (1672-1725), aki később I. Nagy Péterként Oroszország uralkodója lett.
