Nagyvilág

A NATO nem tervez katonai beavatkozást Ukrajnában

A komolyabb konfliktust elkerülendő inkább gazdasági szankciókkal próbál hatni a Nyugat Oroszországra - mondta a szervezet főtitkárhelyettese. Közben hét NATO-tagország közös alakulatot szervez, hogy megerősítsék védelmi képességüket.

A NATO tagországok nem terveznek közvetlen katonai beavatkozást az ukrajnai válság rendezése érdekében – mondta Alexander Vershbow, az észak-atlanti szövetség amerikai  főtitkárhelyettese. A politikus az amerikai NPR közszolgálati rádiónak nyilatkozott péntek este. Hangsúlyozta, hogy a NATO esetleges katonai beavatkozása az Ukrajna délkeleti részén kialakult helyzetbe konfliktust robbanthatna ki Oroszországgal. Hozzátette, Barack Obama amerikai elnök sem, de a szövetség tagországainak vezetői sem beszélnek a NATO közvetlen katonai beavatkozásáról. 

Szerinte a Nyugat gazdasági szankciókkal próbál hatni Oroszországra. “Ebben a helyzetben arra törekszünk, hogy gazdasági büntetőintézkedésekkel elszigeteljük Oroszországot. Így valódi politikai megoldást érhetünk el Ukrajna szuverenitásának és területi egységének helyreállítása érdekében” – mondta.

Vershbow kiemelte: a kijevi hatóságok sem fordultak olyan kérelemmel az észak-atlanti szövetséghez, hogy az katonailag közvetlenül beavatkozzon. “Ukrajna teljesen világosan értésre adta, nem várja azt, hogy jöjjön valaki és helyette folytasson harcot. Az ukrán hatóságok csupán támogatást kérnek fegyveres erőiknek” – jelentette ki Alexander Vershbow, aki 2001-től négy éven át volt az Egyesült Államok nagykövete Moszkvában.

Hét NATO-tagország közös védelmi alakulatot szervez

A Financial Times című brit lap pénteken arról írt, hogy egy legalább 10 ezer katonából álló gyorsreagálású erő létrehozását tervezi hét NATO-tagország, hogy Oroszország ukrajnai behatolására válaszul megerősítseék védelmi képességüket. A cél egy hadosztály nagyságú közös expedíciós alakulat kialakítása, amely amellett, hogy gyorsan bevethető, rendszeresen tartana hadgyakorlatokat. A Nagy-Britannia által vezetett alakulatnak volna légi, tengerészeti és szárazföldi része is. A szigetországon kívül tagja volna Dánia, Lettország, Észtország, Litvánia, Norvégia és Hollandia. Kanada egyelőre csak érdeklődött a részvétel felől. David Cameron brit miniszterelnök várhatóan a szeptember 4-5-ei NATO-csúcstalálkozón jelenti be hivatalosan a tervet – írta a lap.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik