Az égetőellenes világnap alkalmából közzétett bejegyzésében a tárca hangsúlyozta, hogy a műanyagok és a szemét égetése súlyos egészségügyi kockázatokkal jár. A posztban azt írják, a keletkező szennyeződés növeli a rák, a szívinfarktus, az agyvérzés és a magzatok genetikai károsodásának veszélyét.
Akár egyetlen, hulladékkal tüzelő háztartás vagy kisüzem ráadásul a hulladékégetés a leginkább karbonintenzív energiaforrások közé tartozik: vagyis kétszer annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint a szén- vagy olajtüzelésű erőművek.
A közlemény leszögezi: Magyarországon nyílt téren tilos a hulladékégetés. Háztartási berendezésekben is kizárólag a háztartásban keletkező papírhulladékot, valamint veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladékot szabad elégetni. Aki ezt megszegi, jogsértést követ el, amely:
- 300 000 forintig terjedő bírsággal sújtható,
- adott esetben pedig bűncselekménynek is minősülhet.
A megoldást a minisztérium a hulladékcsökkentésben, az újrahasználatban, a komposztálásban és az újrahasznosításban látja. Ez egybevág a tárca őszi bejelentéseivel, amikor közölték, hogy megkezdték a MOHU hulladékkoncessziójának átfogó felülvizsgálatát, mivel szerintük a rendszer jelenleg túl sok hulladékot juttat a lerakókba, és az újrahasznosítás aránya elmarad az elvárttól.
A fűtési szezon és az őszi kerti munkák idején a levegőminőség rendszeresen romlik az országban. A 24.hu tegnapi beszámolója szerint a napokban több városban is egészségtelen szintre emelkedett a szálló por koncentrációja. A helyzetet a lakossági fűtés mellett a zöldhulladék égetése is rontja: az avarégetés során tökéletlen égés zajlik, így nagy mennyiségű rákkeltő vegyület, például formaldehid és benz(a)pirén kerül a levegőbe.
Egy tizenegy éven át tartó hazai kutatás ráadásul rávilágított, hogy a szilárd tüzelőanyagok elégetéséből származó mikroszkopikus részecskék egy része tartósan leülepedhet az emberi légzőrendszerben, különösen intenzív fizikai aktivitás közben.
