Magyar és Vitézy tájékoztatója: „Vége van” az autópálya-szerződésnek, feljelentéseket is tesznek

A miniszterelnök közölte: a kormány vizsgálja az árrésstop kivezetését vagy átalakítását, mivel az komoly károkat okoz a magyar agrártermelőknek és tejtermelőknek. Az infláció csökkenése miatt a kivezetés már nem járna jelentős bolti áremelkedéssel.

Egyúttal bejelentette, hogy a kereskedelmi és iparkamara mellett a kormány végzi az agrárkamara és az orvosi kamara átvilágítását, illetve működésük átalakítását is.

A miniszterelnök megerősítette, hogy az Országgyűlés illetékes bizottságának támogató szavazása után aláírta a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat új vezetőjének, Szlovák Attilának a felterjesztését.

Magyar Péter azt is elmondta, hogy

a választások után újraindultak a tárgyalások a Norvég Alapról.

A mintegy 100 millió eurós éves forrásból a kormány kérésére és az aszályhelyzetre való tekintettel a tervezettnél több pénzt fordítanának vízügyi és zöldberuházásokra.

Vitézy Dávid újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy semmilyen jogszerű indokot nem látni arra, miért maradtak ki a koncessziós tételek a költségvetésből. A Pénzügyminisztérium jelenleg is vizsgálja, hogy a költségvetés ilyen módon történő tervezése megtestesít-e bűncselekményt.

A tárcavezető közölte azt is, hogy az előző kormány a költségvetés kozmetikázása és a szebb hiányszámok bemutatása érdekében egyszerűen kihagyta a második féléves büdzsé tervezéséből a saját maguk által kötött autópálya-koncesszió kötelező havidíjait.

Vitézy beszélt arról is, hogy a Közlekedési és Beruházási Minisztérium társadalmi, műszaki és gazdasági szempontból átvilágítja a tervezett autópálya-fejlesztéseket, mivel az elmúlt években elhanyagolták a főutak fenntartását, és a költségvetés teherbíró képessége szerint kell rangsorolni a beruházásokat.

A miniszter továbbá jelentette, hogy a kormány idén év végétől szeretné megszüntetni az autópálya-koncessziós szerződést.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ha a magáncég nem működik együtt, elhúzódó, többéves nemzetközi választottbírósági pereskedés jöhet, mivel a szerződés kikötötte ezt a jogi fórumot.

A Telex kérdésére Vitézy Dávid kijelentette, hogy a koncesszió megszüntetése után a Magyar Közút veszi vissza az autópályák üzemeltetését és fenntartását, visszavéve a mérnökségi telepeket, az eszközöket és a korábban kiszervezett 900 dolgozót.

Újságírói kérdésre Magyar Péter tisztázta, hogy a családi pótlék emelése a 2027-es költségvetésben fog megjelenni. Az azonnali emelés akadályaként az államháztartás kifosztott helyzetét és a milliárdos túlárazott szerződéseket jelölte meg.

Magyar Péter bejelentette, hogy az autópálya-koncessziós szerződés ügyében a kormány nem is egy büntetőfeljelentést tesz, és reméli, hogy a nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hatóságok is aktívan fellépnek majd a száz- és ezermilliárdos károk miatt.

A miniszterelnök egyúttal felszólította Mészáros Lőrincet és köreit, hogy ne merjék megakadályozni az autópálya-hálózat üzemeltetésének gyors állami átvételét, és emlékeztetett, hogy

a büntetőeljárások során enyhítő körülmény az okozott kár önkéntes megtérítése.

Az eredeti szerződéssel a Magyar Közút teljes autópálya-üzemeltetési üzletágát átadták a koncesszornak: 900 dolgozót, 18 mérnökséget és a teljes gépparkot, ami megnehezíti a feladatok azonnali állami visszavételét.

A kormány a fentiek értelmében ezért a jogszerűtlen és túlárazott autópálya-koncessziós szerződés megszüntetéséről döntött. Vitézy Dávid közölte, hogy még a mai napon hivatalosan tájékoztatja a koncesszort a kabinet elhatározásáról.

Nem tartjuk fent tovább ezt az állapotot azt az állapotot, hogy a magyar emberek munkájából évtizedeken át a fideszes bukott pártelit és oligarchák körét gazdagítsuk,

jelentette ki Magyar Péter.

Vitézy Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy az MKIF az elmúlt három évben 95,7 milliárd forint adózott eredményt termelt, és 47,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak, miközben érdemi új autópálya-építési munkálatokat még nem is végeztek.

A Deloitte által validált pénzügyi modell szerint a teljes futamidő alatt 3633 milliárd forint tiszta profit kerülne a tulajdonosokhoz, köztük Mészáros Lőrinchez.

2027-ben ez naponta nettó 995 millió, azaz óránként 41,4 millió forintos állami kifizetést jelentene.

Az M6-os autópálya-koncessziós opció lehívásának megtagadásával és az eddigi üzemeltető megbízásával a kormány 11 év alatt 105 milliárd forintot, a teljes időszakra vetítve pedig mintegy 300 milliárd forintot spórolt meg az államháztartásnak,

jelentette ki Vitézy. Hozzátette, a 2021-es kiinduló hatástanulmányban még 13 900 milliárd forintra becsülték a 35 éves koncessziót, amely a módosítások és opciók következtében mára 25 900 milliárd forintra drágult.

Ismertette a Magyar Közút elemzését is, amely szerint az állami vállalat 53 százalékkal olcsóbban tudná üzemeltetni és 61 százalékkal olcsóbban tudná elvégezni a nagy karbantartásokat az MKIF-hez képest, vagyis a magáncég több mint dupla áron dolgozik.

A minisztérium számításai szerint az M4-es autópálya Kisújszállás és Berettyóújfalu közötti szakasza az elmúlt évek piaci árain számolva is 450 milliárd forintba kerülne, ám az MKIF koncessziós szerződésében ez a tétel 680 milliárd forinton szerepel.

Ugyanazt az A kategóriás burkolatfenntartási szintet a régi koncesszor 44 milliárd forintért látta el 11 évre, míg az új MKIF koncesszió ezt 1409 milliárd forintért végezte volna, ami óriási túlárazás.

Vitézy ezen felül bemutatta a 2022-es alapszerződés azon pontját, amely rögzíti, hogy az MKIF opciós átvételi jogot szerzett az összes lejáró magyar autópálya-szakaszra (M5, M6, M8) egészen 2057-ig.

Ezt az opciót hívta le Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója Lázár János döntése alapján.

Vitézy bemutatta a Rogán által aláírt dokumentumot, amely szerint a nyilatkozatot kizárólag a koncessziós társaság javára tették meg, harmadik személyek számára nem adható át, nem idézhető és semmilyen formában nem hozható nyilvánosságra.

Miután az állam lemondott a felmondási jogáról, az OTP, az MBH és a részben állami MFB végül megkötötték a hitelszerződést a koncessziós magáncéggel, ami lehetővé tette a munkálatok elindítását az M1-esen.

Miközben a koncessziós beruházások hitelhiány miatt el sem indultak, a magyar állam havonta fixen 20-25 milliárd forintot utalt a magáncégnek, ami tízszerese annak az összegnek, amiből a Magyar Közút korábban az autópályákat üzemeltette – mondta el Vitézy.

Miután a bankok az uniós jogsértési kockázatok miatt nem akartak hitelt adni Mészároséknak, a kormány segítségképpen lépett közbe:

Rogán Antal 2024-ben aláírta az állam lemondását a kötelezettségszegési eljárás miatti törvényes felmondási jogáról.

Vitézy Dávid ismertette, hogy a koncessziós autólízinget Mészáros Lőrinc autókereskedése biztosítja, míg a kommunikációért Várkonyi Andrea ügynöksége, a Whitedog Media felel.

Magyar rámutatott, hogy a koncesszió révén a magáncég 35 évre teljesen kiszervezte magának az autópálya-piacot, ahol az állami beszerzésekkel szemben semmiféle verseny nincs, így a saját alvállalkozóik további százmilliárdokat kereshetnek rajta.

Vitézy szerint a szerződő felek pontosan tudták, hogy megszegik az uniós jogot, ezért már a 2022-es eredeti szerződésben részletesen kikötötték, mi a teendő és hogyan kell elszámolni, ha az Európai Bizottság eljárása nyomán semmissé nyilvánítják a megállapodást.

Egyetlen szerződésmódosítással, verseny és közbeszerzés nélkül, Rogán Antal aláírásával összesen 8000 milliárd forinttal emelték meg az autópálya-koncessziós szerződés értékét a magánpartner javára.

Magyar Péter elárulta, hogy az autópálya-koncessziós szerződés értékének növekedését bemutató ábra valójában az Állami Számvevőszéktől származik, amely szerinte a választások után vált sokkal bátrabbá. Az ÁSZ-vizsgálat tényét Vitézy is megerősítette.

A közlekedési miniszter elmondta, hogy a koncessziós magánpartner közbeszerzés nélkül adhatja tovább a kivitelezési és beszállítói munkákat a hozzá köthető cégeknek. Megnevezte a V-Hídat, a Duna Aszfaltot, valamint a gánti Dolomit Kft.-t mint ismert beszállítókat. Ez utóbbival kapcsolatban a kormányfő kiemelte, hogy az Orbán Viktor édesapjának, Orbán Győzőnek a cége, amely az M1-es bővítéséhez szállítja a követ.

Vitézy Dávid rámutatott a szerződésmódosítás abszurditására: az állam arra hivatkozott, hogy

nincs forrása új közbeszerzési eljárás kiírására az M1-es bővítésére, ezért inkább több mint 1000 milliárd forinttal megemelte az MKIF koncessziós szerződését.

Míg a 2022-es alapszerződés becsült pénzügyi hatása 17 299 milliárd forint volt, addig az utólagos módosítások (beleértve a jövőbeli opciókat is) ezt az összeget mintegy 25 900 milliárd forintra duzzasztották fel.

Magyar Péter megerősítette, hogy az autópálya-koncessziós szerződés módosításaival és a kamuköltségek elszámolásával a korábbi kormányközeli döntéshozók több ezermilliárd forintot – a magyar egészségügy éves költségvetésénél is nagyobb összeget – akartak kivonni az államkasszából.

Az M1-es autópálya M0 és Bicske közötti szakaszának háromsávosítását utólag, verseny és árkontroll nélkül emelték be a koncessziós szerződésbe, holott az eredeti tender szerint ezt az államnak kellett volna építenie.

Vitézy Dávid elmondta, hogy az M1-esen jelenleg is épül az M100-as út elválási csomópontja, miközben magát az M100-as gyorsforgalmi út beruházását Lázár János már 2022-ben leállította, így a csomópontnak nincs folytatása.

A koncessziós magáncégnek megítélt beruházási többletköltség-kompenzáció mértéke több éven keresztül összemérhető a teljes magyar egészségügy éves működtetési költségvetésével – hangzott el.

Vitézy Dávid felhívta a figyelmet arra is, hogy

a 2023-as háborús inflációra hivatkozva a teljes, 35 éves futamidőre megemelték a koncessziós díjat az MKIF javára, ahelyett, hogy felmondták volna a láthatóan rossz és fenntarthatatlan szerződést.

A közbeszerzési szabályok és az uniós irányelvek megkerülésével vagy megsértésével módosított szerződések a törvény erejénél fogva semmisek, így a kormány szerint az autópálya-koncessziós szerződés sem tartható fenn jogszerűen – hangsúlyozta.

A háborús költségnövekményekre hivatkozó kormányrendelet alapján számos állami építési beruházásnál – például a Duna Aszfaltnak és másoknak – számlák és érdemi igazolások nélkül, puszta bemondásra fizettek ki plusz milliárdokat.

Vitézy bemutatta a kettes számú szerződésmódosítás adatait is: az állam elismerte, hogy a koncesszor kamatköltségei 37 százalékkal, az elvárt önerő összege pedig 360 százalékkal növekedett. Emellett a beruházási munkák tekintetében is 34 százalékos költségnövekedést könyveltek el.

A 2023. decemberi második szerződésmódosítás bevezette a beruházási többletköltség-kompenzációt, amely lehetővé tette a koncesszor számára, hogy előre nem látható okokra hivatkozva többet számlázzon, mint ami az eredeti ajánlatában szerepelt.

A többletköltségek kifizetését az állam egy veszélyhelyzeti kormányrendelettel tette lehetővé, amely a szomszédban zajló háború elhúzódó gazdasági következményeit nevezte meg előre nem látható külső oknak. Vitézy szerint ez ellentétes az uniós közbeszerzési joggal.

Vitézy Dávid szerint az MKIF azért nem kapott bankhitelt az összeláncolt projektekre, mert túl kockázatosak voltak. Emiatt Rogán Antal 2023 áprilisában módosította a szerződést, bevezetve a részleges meghiúsulás fogalmát, hogy kimentse a koncesszort.

Vitézy kiemelte: a koncessziós szerződés utólagos módosítása – amellyel megengedték a projektek különválasztását – súlyosan sértette a közbeszerzési versenyszabályokat, és kizárólag a koncesszor magáncég pénzügyi helyzetét javította a magyar állam kárára.

Vitézy Dávid kiemelte, hogy mivel az MKIF magáncégként nem közbeszerzés-köteles, a 35 éves időtartam alatt a hozzá közel álló, saját érdekkörébe tartozó szereplőket választhatja ki beszállítónak és alvállalkozónak a magyar állam pénzéből.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az autópálya-koncessziós szerződésben a profit Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégeié, míg minden pénzügyi és üzemeltetési kockázatot a magyar állam, azaz az adófizetők viselnek.

A 2022 májusi aláírást követően 2023-ban háromszor is módosították az autópálya-koncessziós szerződést, amellyel közel 50 százalékkal megemelték az anyagi ellentételezést, háborús helyzetre és egyéb előre nem látható okokra hivatkozva.

A kormány szerint az autópálya-szerződés jogellenes és felmerül a semmissége, mivel a koncesszorra semmilyen valós pénzügyi vagy működési kockázatot nem hárítottak át, ami alapvető feltétele lenne az uniós jog szerinti koncesszióknak.

Az autópálya-koncessziós szerződés megkötése óta eltelt időszakban a magyar állam már nettó 870 milliárd forintot kifizetett az üzemeltető magáncégnek.

Ha a jelenlegi rendszer változatlanul működne tovább, a kormánynak 2030-ig nettó 1986 milliárd forintot kellene kifizetnie az autópálya-koncessziós cég felé a meglévő és újonnan épülő szakaszok üzemeltetésére.

Vitézy Dávid a prezentációjában bemutatta a koncessziós társaság tulajdonosi hátterét is, amelyben különféle magántőkealapokon (Themis, Konzum Highway stb.) keresztül közvetlenül Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonrésze található meg.