Miközben Orbán Viktor és a Fidesz színe-java Kötcsén piknikezik, a miniszterelnök Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterrel és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral közösen tart sajtótájékoztatót a gyermekvédelem helyzetéről a budapesti Kossuth Lajos Gyermekotthonban.
A különböző bántalmazási formákra nem voltak speciális eljárások, ami Gyurkó Szilvia szerint probléma, mert egy szexuális bántalmazásnál nagyon máshogy kell eljárni, mint más esetekben.
Traumaérzékeny meghallgatás is lesz az ilyen ügyeknél a jövőben, és olyan emberek elé kerülnek az eredmények, akiknek nem lesz érdeke eltussolni őket.
Mennyire csökkenthető az a mostani 105 nap, amit a kórházban rekedt csecsemők az intézményben töltenek? Magyar Péter szerint ez egyértelműen az egyik fő prioritás, ebben heteken belül szeretne előrelépést látni.
Gyurkó Szilvia elmondta: a mostani csecsemőotthonok nem megfelelő helyek a babák számára, a jó megoldás a vér szerinti családhoz való visszajutás lenne, de az anyaotthonok megerősítése is fontos. Ezekre fognak költeni, és jobb minőségű ellátást fognak tudni biztosítani már idén is, de a helyzet tartós rendezésére több időre van szükség,mert az alapellátás hiányosságai és a férőhelyhiány együtt okozzák ezt a problémát.
Magyar Péter kérdésre megerősítette: reális, hogy 20-25 százalékos lesz a gyermekvédelmi dolgozók béremelése.
A 24.hu azt kérdezte, történtek-e feljelentések a most ismertetett mulasztások, a gyermekvédelmi jelzőrendszer figyelmen kívül hagyása miatt. Illetve milyen határidővel vállalja a kormány, hogy gyökeres és teljes változás következhet be a gyermekvédelemben?
Nem tudunk még nagyon pontos koncepciót letenni, de rövid távon már látszik, hogy a kontrollált, centralizált irányítás komoly károkat okozott. A legjobb megoldások megtalálására egy sokszínűbb, decentralizált ökoszisztémát hozunk létre
– válaszolta Gyurkó Szilvia.
Hozzátette: elkezdődött a belső vizsgálatok rendszerében az átvilágítás, mert sok probléma adódott ezzel. Ezt olyan módon kell átalakítani, hogy a bántalmazások ténylegesen feltárhatóak legyenek. De vannak olyan esetek, ahol:
büntetőeljárást kell indítani;
de találtak olyan szerződéseket is, amiket felül kell vizsgálni, például a Szőlő utca ingatlanjának értékesítése kapcsán;
illetve rengeteg belső jelzést is kapnak.
Nagyon sok ügy van folyamatban, sok esetben már maguk a szakemberek tettek feljelentést
– tette hozzá.
Magyar Péter annyival egészítette ki, hogy a munka éveken keresztül fog zajlani, és felülről nyitott lesz a gyermekvédelem költségvetése. Fülöp Attila volt gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár ellen nem tettek feljelentést – tisztázta kérdésre a miniszterelnök, majd hozzátette: ha szükséges, a rendőrség majd saját hatáskörében intézkedik.
Jövő héten benyújtanak egy gyermekjogi törvénycsomagot, mely az erőszakot és a szexualitást explicit módon megjelenítő tartalmakat, köztéri reklámokat és politikai hirdetéseket is erősebben szabályozza majd – mondta Magyar.
De a kórházban rekedt gyermekekkel kapcsolatban is intézkednek: legfeljebb 8 napon belüli helyzetfelismerést írnak elő, hogy senki ne maradhasson férőhely hiányában a kórházban.
Mostantól véget ér a tagadás korszaka, a cselekvés és a szigorú elszámoltathatóság következik
Súlyos a szakemberhiány, ezért a már bejelentett kétlépcsős, jelentős béremeléssel rendezik az ágazatban dolgozók fizetését. Az ezzel kapcsolatos részleteket hamarosan bejelenti a kormány, de az első részlet a miniszterelnök szerint már most őszre várható.
Az akkori belügyminiszter, és okkal feltételezhető, hogy a miniszterelnök is tudott arról, hogy 2026 februárjában egy budapesti gyermekotthonban éheztek a gyerekek
– mondta a miniszterelnök egy ezt leíró jelentés alapján.
Soha senki nem kért bocsánatot sem az áldozatoktól, sem a magyar társadalomtól a történtekért
– emelte ki Magyar, aki a magyar állam nevében az elődei helyett bocsánatot kért azoktól a gyerekektől és most már felnőttektől,
akiket nem védett meg a rendszer;
akiket megvertek;
akiket megaláztak;
akiket szexuálisan kihasználtak;
akik éhesek maradtak;
akik segítséget kértek, de nem kaptak;
azoktól a csecsemőktől és kisgyermekektől, akik hónapokat, néha éveket töltöttek kórházi, rácsos ágyakban;
azoktól a tisztességes szakemberektől, akik éveken keresztül jelezték, hogy baj van, de nem kaptak választ, csak leginkább megalázást.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a politikusok felelősségét nem szabad áttolni a szakemberekre, akik megalázó fizetésért próbálták működtetni az intézményeket.
A miniszterelnök felidézte Orbán Viktor 2025. áprilisi interjúját, amit Hont Andrásnak adott – akit Magyar az „Index leendő főszerkesztőjének” nevezett.
Szerintem az állami gondozásban lévő gyerekek ellátása rendben van. Lehetne jobb, de rendben van. Vállalható. A magyar állam azt tudja mondani: igen, a ránk bízott gyerekekkel tisztességesen bánunk, megfelelő helyen vannak, megfelelő körülmények között, és megfelelően felkészített emberek foglalkoznak velük
– idézte fel Orbán szavait Magyar.
A cinizmus mélypontja Magyar Péter szerint csak ezután jött el, amikor Tuzson Bence akkori igazságügyi miniszter 2025. szeptember 24-én azt mondta a Szőlő utcai visszaélésekkel kapcsolatban: ebben a büntetőügyben kiskorú sértett érintettsége nem merült fel – aljas rágalomról és idegen titkosszolgálati szálról beszélve.
Pedig – mint a miniszterelnök ismertette – volt olyan kiskorú sértett, akit az egyik felnőtt vezető falhoz vágott és többször megrugdosott, a későbbi felvételeken pedig más fiatalokat is megvert és bántalmazott ugyanez az ember. Ezt később a legfőbb ügyész is beismerte, több mint egy tucat kiskorú sértettet azonosítva, többek között gyermekprostitúció és kiskorú veszélyeztetése is felmerült az ügyben.
Folytatva az előző kormány felelősségre vonását, Magyar felsorolta a gyermekvédelmi rendszer főbb problémáit, a forráshiányon túl:
éhezés, éheztetés;
fizikai, pszichés és szexuális bántalmazás;
prostitúció;
szerhasználat;
súlyosan leromlott, sokszor életveszélyes lakóhelyek.
Gulyás Gergelynek is üzent Magyar: szerinte nem elsősorban a pénz, hanem egy csepp emberség kérdése lett volna, hogy a magyar gyermekek szenvedését megakadályozzák – de nem tették.
Alapvető emberségből is megbuktak, nem csak a politikában
– idézte a jelentésben szereplő egyik nevelő által mondottakat Magyar, aki arra kérte a megjelenteket és az érdeklődőket, hogy olvassák végig a jelentést, ha mégoly nehéz is feldolgozni a benne olvasottakat.
A miniszterelnök szerint a problémák a politikai vezetés számára is nyilvánvalóak voltak, mert többek között az alábbi adatokat rögzítették:
2024-ben 1959 gyermekbántalmazási esetet,
2025-ben 1684 esetet,
és 2 év alatt 2249 alkalommal történt rendőrségi feljelentés.
Ezt követően egy 2016-os dokumentumot mutatott be Magyar, amiben Orbán Viktor kitüntetésre javasolta Vásárhelyi Jánost, a bicskei gyermekotthon pedofil bűncselekmények miatt elítélt igazgatóját. Pedig Magyar szerint ekkor már évek óta ismert volt, mit tett a fiatal gyermekekkel ez az ember.
Gyurkó Szilvia után a miniszterelnök vette át a szót, aki hangsúlyozta: valóban nehéz végigolvasni ezt a jelentést.
Fel kell oldani a nyilatkozati stopot, mely jellemezte a gyermekvédelmi intézményeket – mondta a miniszterelnök, és azt ígérte: szakítanak a titkolózással, és minden visszaélést, ami történik, nyilvánosságra fognak hozni.
„Tudjuk, hogy jelenleg nem képes a rendszer megvédeni a gyerekeket” – tette hozzá.
Gyurkó kiemelte: a rendszer rossz, de benne rengeteg jó szakember dolgozik.
Dühös sírás tört saját bevallása szerint az államtitkárra, amikor elolvasta, mi történt 2024-ben és 2025-ben: többek között szexuális bántalmazások, éhezés, életveszélyes állapotok, a papír tetején az akkori miniszter aláírásával.
„Az egyházaknak és néhány civil szervezetnek adta át az állam a nevelőszülői hálózatot – emiatt ma sok esetben vakon vagyunk, mert nem látjuk, mi történt, nem férünk hozzá adatokhoz” – mondta az államtitkár.
Sok esetben a problémásabb gyerekek maradnak az államra, a kevésbé problémásak kerülnek a nevelőszülőkhöz.
A védelembe vett kiskorúak számának növekedéséről beszélt Gyurkó Szilvia, hangsúlyozva: sok gyerek ott marad a bántalmazó közegben, mert nincs férőhely. Elmondta:
jelenleg is 800 gyerek van tartós szökésben
– ők láthatatlanok, sérülékenyek, és nincs biztos helyük.
20 százalék körüli a szakemberhiány a szférában, de akadnak olyan intézmények, ahol az elmúlt években 100 ember ment el és 100 új ember jött – hangsúlyozta Gyurkó.
Elmondása szerint akadt olyan is, hogy egy kisgyereket patkányok és kutyák közül kellett kimenteni, ám nem tudták a szakemberek elhelyezni, mert nem volt férőhely.
Találkoztam egy teljesen kopaszra nyírt kislánnyal, aki egy éven keresztül volt tetves és rühes. Elhaltak a hajhagymái, és vannak területek a fején, ahol már soha nem nőhet ki a haj
– mondta az államtitkár.
Gyurkó elmondása szerint ez azért következhetett be, mert abban a régióban nem voltak szociális és gyermekvédelmi szakemberek.
A mai, 10 órakor kezdődő sajtótájékoztatót Magyar Péter Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterrel és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral közösen tartja.
Az eseményen ismertetik a gyermekvédelmi rendszerről készített részletes jelentést és a kormány lépéseit.
Május 19-én rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Magyar Péter a kegyelmi ügyről. Ekkor nyilvánosságra hozták a kegyelmi ügy aktájának az Igazságügyi Minisztériumban található felét.
A kormány hat dokumentumot hozott nyilvánosságra az üggyel kapcsolatban, többek között Varga Judit akkori igazságügyi miniszter Novák Katalin részére írt levelét, valamint egy arról készült feljegyzést, hogy az eredeti miniszteri döntéstől eltérően K. Endre kegyelemben részesült.