Vályi-Nagy Vilmos 2010-2014 között volt a második Orbán-kormány infokommunikációs területért felelős vezetője, először helyettes államtitkárként, a ciklus végére már államtitkárként. Vályi-Nagy a Partizánnak adott interjújának első felében egyebek mellett arról beszélt, hogy hogyan lett belőle a 2010-es évek elejének egyik kulcsfontosságú állami informatikai vezetőjéből a sajtó informátora.
A volt államtitkár a csatornának adott interjú második részében az állam egyéni gazdasági érdekek szolgálatába állításáról újabb súlyos történeteket mesélt, illetve olyan eseteket is megosztott, amelyekről a kormányzattól való távozása után, az állami oldalon és a beszállító cégeknél dolgozó ismerőseitől értesült.
„A haladjanak ezek az ügyek” felszólítás gyakran hangzott el
Vályi-Nagy felidézte, hogy a parlamentben hétfő reggelente tartott államtitkári értekezleteken a többi közt a gazdaság működése vagy a bürokráciacsökkentés szempontjából fontos kérdéseket oldották meg. Elmondása szerint ezeken a megbeszéléseken rendszeresen téma volt, hogy melyik településeken milyen közvilágítási tendereket kell intézni, az pedig Lázár János feladata volt, hogy az ügyek haladjanak. Ezekből a Tiborcz István tulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. rendre nyertesen került ki. A volt államtitkár szerint az ezekkel kapcsolatos problémák esetében nagyon gyorsan megszülettek a kormányzati döntések.
Itt már látszott, hogy van egy terület, ahol Istvánnak fontos feladata van (…). Ezeket a feladatokat, ezeket a cégeket az ő irányítása, közreműködése mellett támogatnia kellett azoknak a szereplőknek, akik ott ültek
– mondta arról, hogy a kormányzati szereplőknek hogyan kellett segíteniük a miniszterelnök vejéhez kötődő projekteket.
„Érezhető volt az, hogy mindenki, akinek egy kicsi pénze meg hatalma van, az megpróbál más területekre is bejutni. Nyilván ő [Tiborcz István] is megpróbálhatott más területeken megjelenni, feladatot szerezni, területet foglalni. Ennek egyik eredménye volt az, hogy a Microsoft-ügyekben finoman a háttérben megjelent az ő neve is” – tette hozzá.
Vályi-Nagy úgy fogalmazott, hogy „a haladjanak ezek az ügyek típusú felszólítások egyébként is sűrűn fordultak elő az ilyen értekezleteken. Ez azt jelentette, hogy emögött valamilyen nagyon nyomós érdek van, és mindenki értette, hogy mi a feladata. Kérdés nélkül pontosan értették az érintettek, hogy ebben feladatuk van, telefonálni kell, intézni kell, egyeztetni kell, meg kell oldani az adott problémát”.
Azt mondta, hogy a ciklus előrehaladtával
Vályi-Nagy arról is beszélt, hogy az állam érdekeinek alárendelése odáig fajult, hogy idővel már a beszállítói piacot domináló haveri cégek irányították a közbeszerzéseket. Sőt, általánossá vált, hogy azt is ezek a helyzetbe került szereplők határozták meg, hogy az állam kitől és mit vásároljon.
Orbán utasítása
A volt infokommunikációs államtitkár beszámolt egy beszélgetésről is, ami a parlament folyosóján közte és Orbán Viktor között hangzott el 2014-ben, amikor az állam a 2005-ben privatizált Antenna Hungária visszavásárlására készült. Elmondása szerint előző nap megállapodtak a külföldi tulajdonossal a tranzakció részleteiről és a 48 milliárdos vételárról.
„Amikor ez megtörtént, lefagytam. Mindenki lefagyott volna ebben a helyzetben. Egyrészt nem értettem, másrészt meg nagyon is értettem, hogy miről szólhat ez a történet” – tette hozzá.
A 4iG felhizlalása, Mészáros Lőrinc vadászháza
Infokommunikációs területen a 4iG lett a kijelölt céges vezetők és a politikai irányítóik által túszul ejtett állam legbefolyásosabb szereplője. Vályi-Nagy felidézett egy 2015-ös történetet, mely szerint amikor az SCD Group összeomlása után Jászai Gellért új vezetői tisztséget próbált regisztrálni, akadályba ütközött a NAV-nál. (Ezt a közlését az interjú felvétele után a Partizán pontosította, amit a videóban is jeleztek.)
A 4iG óriáscéggé hízása 2020 után gyorsult fel, amikor nagy távközlési cégeket kezdett felvásárolni. Vályi-Nagy szerint a Hungaro DigiTel és a Digi megszerzése is problémás volt. Előbbinek az állami tulajdonban lévő üzletrészéhez lényegében ingyen jutott hozzá, utóbbi pedig súlyosan veszteséges volt, és messze nem ért annyit, mint amennyiért a 4iG állami banki segítséggel megszerezte.
A sor a 660 milliárd forintos Vodafone-akvizícióval zárult, szintén nagyrészt állami forrásokból.
„Ez egészen példátlan pazarlás, nagylelkűség, ha szépen akarok fogalmazni, ha csúnyán, meg azt mondom, hogy ez a magyar gazdaságtörténet legnagyobb rablása” – tette hozzá.
A volt államtitkár a 4iG-nek a Fuzik Zsolt – a BKV és a CBA korábbi informatikai igazgatója – által vezetett számlagyár-ügyben betöltött szerepéről is beszélt.
Elmondása szerint Fuziknak az adóelkerülés érdekében nyújtott, fiktív számlák kiállításáról szóló szolgáltatását „élelmes cégvezetők” kontroll nélkül vették igénybe kommunikációs és informatikai területeken. Azt gondolja, hogy a NER-es cégeket ezen a tevékenységen keresztül lehet „a legkönnyebben megfogni”, mert nagyon sokan éltek ezzel a pénztermelési módszerrel. Hozzátette, hogy Bolla Tibor, a BKV korábbi vezérigazgatója „fejlesztette tökélyre” ezt a konstrukciót a későbbiekben, aki tavalyig vezette a főváros egyik legfontosabb cégét.
Vályi-Nagy állítása szerint a 4iG is vett igénybe hasonló szolgáltatásokat, emellett szerepel a Fuzik-féle számlagyár-ügy nyomozati anyagában is, amelyben jelentős összegek és lehallgatott telefonbeszélgetések is szerepeltek a céggel összefüggésben. A vállalat vezetői és az érintett politikusok azonban mind kimaradtak a büntetőeljárásból.
Az egykori államtitkár azt mondta, Fuzik Zsolt és a 4iG vezetője, Jászai Gellért „rendkívül jóba lettek”, előbbi úgy járt a cég irodáiba, „mintha otthon lenne”, egyebek mellett parkolókártyája is volt. Szerinte azért maradt tisztázatlan a 4iG szerepe a Fuzik-ügyben, mert
Hozzátette, hogy az ügynek ezen szála mentén a NAV becsületesen elvégezte a nyomozást, nem sokkal később azonban a politika „rajtaütött” a hivatalon: Varga Mihály akkori pénzügyminiszter kirúgta az ügyön dolgozó Sors László NAV-vezetőt és a helyetteseit. Állítása szerint emellett az ügyészek „ha kellett, szóban utasították” az ügy gyanúsítottjait azzal kapcsolatban, hogy miről ne beszéljenek, ha pedig a rendszer számára kellemetlen nevek hangzottak el, akkor kitörölték, és újrakezdték a vallomások felvételét.
