A szüleink generációjának közös élménye, hogy mindenki emlékszik rá, hogy hol volt, amikor megtudta, hogy megölték Kennedyt. A mi korosztályunkból arra emlékszik mindenki, hogy hol és hogyan értesült a New York-i terrortámadásokról
– fogalmaz Kert Attila, a TV2 Tények című műsorának volt főszerkesztője, a Euronews igazgatója Radnóti Anna RTL-en megjelent riportvideójában, melyben az újságíró ismert tévés személyiségekkel emlékszik vissza a 2001-es eseményekre és arra, hogy hogyan reagáltak a csatornánál az eleinte hihetetlennek tűnő terrortámadásra. Radnóti maga éppen az rtl.hu-nál dolgozott ebben az időben, amikor értesült az eseményekről, lement, és bekapcsolódott a Híradó munkájába.
Az RTL nem szakította meg az adását – épp egy romantikus brazil szappanopera ment –, eleinte csak a képernyő alján futó hír jelent meg arról, hogy eltérített utasszállító gépek csapódtak a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba.
„Azt hallottam a szobámból, hogy nagyon hangosak a kollégák. Mire kisétáltam, a CNN képét lehetett látni; pont végignéztük élőben, ahogy belerepül a második gép a toronyba” – idézi fel Kotroczó Péter, az RTL hírigazgatója. A kérdésre, hogy mi volt ekkor az első gondolata, úgy válaszol:
Hogy ez hosszú adás lesz…
Erős Antónia így emlékszik vissza a pillanatra, amikor értesült az eseményekről:
A Fehérvári úti székház mellett volt egy kicsi patika, mindig oda jártunk át, mindenfélét elintézni. Ott álltam sorban, amikor a nyomógombos telefonomra jött egy üzenet. Csak azt értettem meg, hogy valami történt, de, hogy mi, azt nem értettem pontosan. Otthagytam, amit vettem volna, ötven méterre átfutottam az RTL-be, és, ahogy beléptem a szerkesztőségbe, mindenki szemben állt velem. Nem rám néztek, hanem fölfelé, a monitorokra, döbbent arccal: próbálta mindenki kitalálni, hogy tulajdonképpen mi történt, ez most igaz vagy nem igaz.
Műsorvezető társa, Szellő István épp aznap utazott el nászútra, autóval, Korzikára, őt Erős tájékoztatta a történtekről. „Fila környékén Antónia telefonált, hogy nem tudja, mi van, de mintha egy kisrepülő csapódott volna az egyik ikertoronyba, ott áll egy csomó ember. Szoktuk néha ugratni egymást, úgyhogy én arra gondoltam, hogy biztos csak szórakozik, nem történt itt semmi. Majd egy félóra múlva megint telefonált; akkor már Velence előtt megálltam egy benzinkútnál, bementem, és emlékszem, hogy akik ott voltak a bolti részen, az a sok ember mind döbbent arccal nézett a képernyőkre. Úgyhogy elindultam vissza” – meséli.
A műsorvezető aznap még nem csatlakozott vissza a munkába, de másnap már a stúdióban ült. Kotroczó szerint egyébként mindenki automatikusan visszajött dolgozni a szerkesztőségből, volt, aki otthonról, volt, aki nyaralásból.
Ilyen tudósításra még nem volt példa, jegyzi meg Radnóti: a televíziók valós időben próbálták megfejteni az eseményeket. Az RTL kereskedelmi televízióként nem volt rá felkészülve, hogy hosszú hírfolyamot adjon; a többi csatornához hasonlóan a CNN adását közvetítette, ehhez azonban nagyon gyorsan, az események közben kötni kellett egy szerződést a csatornával. Ezenkívül igyekeztek minél több szakértőt behívni.
Bármennyire is azt gondoltuk, hogy az, amit látunk, a valóság, és sokat tudunk róla már, valójában mégsem tudtuk pontosan, hogy mi az, amit már biztosan állíthatunk
– mondja Erős.
Kert Attila, aki akkoriban a TV2 Tények főszerkesztője volt, azt mondja, nekik a helyszíni riporterként Amerikából bejelentkező Bombera Krisztina volt a legnagyobb versenyelőnyük. Mivel a támadások után leállították a légi utasközlekedést az Egyesült Államokban, a magyar szerkesztőségek sem tudtak riportereket küldeni a helyszínre. Bombera Krisztina azonban véletlenül már épp New Yorkban volt, ahogyan erről lapunknak is részletesen mesélt.
Az egyetlen, ami releváns és hiteles és nem ostobaság, arról beszélni, amit megélek az érzékszerveimmel. Ez az egyetlen, amit hozzá tudok tenni ahhoz, amit mindenki más is lát, és amiről senki más nem tud többet, mint én
– fogalmaz az újságíró a kinti tudósítás kapcsán.
Pici, fekete pontokat láttunk az épületekből kizuhanni – idézi fel Erős.
Noha nem láttunk közeli képeket, ez egészen megrázó volt. Csak ugye ezek azok a pillanatok, amikor átfut az agyadon, de rögtön tovább is kell lépned, hiszen nincs időd ezen lamentálni.
Az épületekből kiugró emberekről készült felvételek aztán hamar eltűntek a közvetítésekből. A CNN az RTL felé is továbbította a kérést, hogy ezeket ne használják.
Nagyon hamar megkreálta a narratívát az amerikai kormány. Ezért azokat a képeket, amelyek kiszolgáltatott helyzetben mutatták volna ennek szimbólumaként, például, a zuhanó embereket, azokat nem lehetett megmutatni
– mondja Bombera.
Az éjszakába nyúló adás aztán médiatörténeti szempontból is fontos mérföldkőnek bizonyult, a szakemberek szerint megváltozott, hogyan gondolkodik a csatorna a hírekről, a tájékoztatásról.
