Ri Mjong Bak dél-koreai elnök, követelve, hogy Phenjant büntessék meg. A Fehér Ház “egyértelmű” támogatásáról biztosította az elképzelést, Kína “nyugalomra és visszafogottságra” szólított fel.
Ri államfő azt is közölte a nemzethez intézett beszédében, hogy az ország a jövőben azonnal élni fog önvédelmi jogával egy újabb észak-koreai provokáció esetén. Az államfő “katonai támadásnak” nevezte a Cshonan korvett március végi elsüllyesztését, amelyet a nemzetközi vizsgálatok szerint egy észak-koreai torpedó okozott. Hozzátette: Szöul ezentúl csak egy keszongi projektet és a gyermeksegítő humanitárius programjának minimális szintjét tartja fenn, egyébként leállít mindenféle együttműködést északi szomszédjával. Ri Mjong Bak hangsúlyozta, hogy Phenjant meg kell büntetni, és Szöul szorgalmazni fogja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el szankciókat a kommunista rezsim ellen.
Beszédében emlékeztetett a korábbi észak-koreai támadásokra, köztük egy utasszállító repülőgép elleni merényletre, amely 115 emberéletet követelt 1987-ben. “Újra és újra toleráltuk Észak-Korea brutalitását, de csak azért, mert nagyon szerettük volna, hogy béke honoljon a Koreai-félszigeten” – mondta az államfő. “A helyzet azonban most más. Észak-Koreának meg kell fizetnie provokatív lépéseiért.”
A washingtoni Fehér Ház támogatásáról biztosította a dél-koreai elnök terveit. “Támogatjuk Ri elnök követelését, hogy Észak-Korea haladéktalanul kérjen bocsánatot, büntesse meg a támadás felelőseit, és ami a legfontosabb, hagyjon fel háborúra uszító és fenyegető magatartásával” – közölte nyilatkozatában Robert Gibbs szóvivő.
“A Dél-Korea védelméhez nyújtott amerikai támogatás egyértelmű, és az elnök utasította a katonai parancsnokokat, hogy szorosan működjenek együtt dél-koreai partnereikkel a készenlét biztosítása és a jövőbeni agresszió megakadályozása érdekében” – mondta a szóvivő.
Az Egyesült Államok mintegy 28 ezer katonát állomásoztat Dél-Koreában. A két Korea az 1950-53-es háború óta technikailag még mindig háborúban áll egymással, és több mint 1 millió katonát vonultatott fel a közös határ mentén. Észak-Korea azt állítja, hogy “meghamisították” a torpedótámadásról szóló bizonyítékokat, és háborúval fenyegetőzött.
A Pekingben tartózkodó Hillary Clinton amerikai külügyminiszter arra kérte Kínát, hogy működjön együtt az Egyesült Államokkal a válaszlépés kialakításában. Clinton leszögezte: Phenjant felelősségre kell vonni az ügyben. A külügyminiszter beszámolt arról, hogy Észak-Korea valamennyi szomszédja – köztük Kína is – tisztában van a történtek komolyságával, és szeretné elejét venni, hogy a helyzet elmérgesedjen. Mint mondta, beható konzultációt folytat a kínai vezetőkkel és más nemzetek képviselőivel a kérdésről, a következő lépésről.
Észak-Korea a dél-koreai hadihajó elsüllyesztésével komoly bizonytalanságot idézett elő a térségben; az Obama-kormányzat a feszültség továbbterjedésének megelőzésén dolgozik, hogy ne következzen be közvetlen konfliktus – mondta.
Kína ismételten “nyugalomra és visszafogottságra” hívta fel valamennyi érintett felet külügyi szóvivője útján. A Cshonan-incidenst “igazságosan és a tényeknek megfelelően” kell kezelni, csakúgy, mint más nemzetközi ügyeket – jelentette ki Ma Csao-hszü (Ma Zhaoxu).
Hatojama Jukio japán miniszterelnök hétfőn utasította kormányának tagjait: fontolják meg, hogy milyen büntetőintézkedéseket hozhatnának Észak-Korea ellen. Japán támogatja Dél-Koreát az ENSZ BT összehívására és Észak-Koreát elítélő határozat megszavaztatására irányuló törekvésében. Mint tokiói kormányzati forrásokból közölték, a japán nemzetbiztonsági tanácsnak a miniszterelnök elnökletével tartott hétfői ülésén áttekintették az incidens nyomán kialakult helyzetet.
