Nagy tisztelettel adózom az általam csak alig ismert Gulyás Mártonnak, az egyik legbefolyásosabb magyar véleményvezérnek, a Partizán alapítójának, aki most Kelet-Magyarországra költözött, egész pontosan Penészlekre. Ahol édesapja és nagybátyja az egyik legfontosabb szociofilmet forgatták. Anyám szülőfalujába
– írja Facebook-oldalán az egyik legismertebb magyar történész. Hatos Pál arra a hírre reagált, hogy a közéleti influenszer bejelentette: Penészleken felújítanak egy üresen álló orvosi rendelőt, és ott rendezik be a Partizán kelet-magyarországi alkotóbázisát – ott fog dolgozni újságíróként, dokumentumfilmesként. Gulyás magyarázatot is adott a döntésre: egyrészt a vidéki valóság mélyebb megismerése, másrészt egy sajátos családi örökség áll: édesapja (Gulyás Gyula) és nagybátyja (Gulyás János) már évtizedekkel ezelőtt dokumentumfilmet forgattak ezen a településen, 1968-ban. Kilenc évvel később, 1977-ben visszatértek, és leforgatták a Vannak változások… című filmet, amely megmutatta, hogy a korábbi hírverés ellenére sem történt érdemi előrelépés a falu életében.
Penészlek azonban Hatos Pál számára is kiemelten fontos település, mivel itt született az édesanyja nyolcvankét évvel ezelőtt, itt „indult az élete, Szabolcs megye akkor világtól elzárt legszegényebb falujából, döngölt padlójú, nyílt kéményes vályogházból, egy kilencgyermekes parasztcsaládból.
Anyám – ahogy testvérei is – mezítláb járt iskolába, tanítás után libákat őrzött az árokparton. Az, hogy eljutott a nyírbátori gimnáziumba, majd gyógypedagógus lett, az olyan mértékű változás a magyar glóbuszon, mint a földtörténet kezdeteitől eljutni a gerincesekig. Nem is mindenkinek adatott meg. Vannak csodák. Én is e csoda egyik ága vagyok, s gyermekkorom varázslata is idekötődik, nem a Balatonhoz, hanem ide, az Isten háta mögé, Mélymagyarországhoz, e furcsa, baljós nevű s megannyi névtelen balsorsot elhordozott Penészlekhez
– fogalmaz a posztjában Hatos Pál.
A történész felidézi a „Nyírség hálátlan homoksivatagát,” a krumpli- és tengerikapálást, a hodályban való gyerekkori bújócskákat, a tehéncsorda minden esti kolompoló hazatértét, a közkútra járást, a hallgatag nagyapját, aki a vágott dohányát a Szabad Földbe csavarta. „Engem gyermekkorom nyarai óta semmi sem lep meg” – írja.
Szóval tisztelet Gulyás Mártonnak! És sok sikert neki és csapatának! Az elfeledett népi mozgalom programja ma is szomorúan aktuális, a díszmagyaros, sujtásos újabb Horthy-korszak bukásával.
A történész a posztjához több régi fényképet is csatolt, az egyiken a nagyszülei láthatók Penészleken.
